Minden többezres kormányellenes tüntetés után születik egy-két blogposzt és publicisztika arról, hogy na, most talán elindult valami, a baloldali pártok romjait kikerülve végre formálódik a hiteles ellenzék. Aztán nem történik semmi, majd jön egy újabb törvénycsomag, kilakoltatási hullám vagy oroszbarát beruházás, és az egész kezdődik előről.
A vasárnap este viszont valahogy tényleg más volt: nem csak azért, mert ennyien rég vonultak utcára (úgy tippelik, tízezren kezdték, a végére húszezren lettek, ami még mindig csak a fele a facebookos létszámnak), hanem mert ez a tömeg pár nap alatt, spontán szerveződött, főleg fiatalokból állt, akik még némi székházrombolástól és monitordobálástól sem riadtak vissza. Sokat elmond, hogy még a kormánypárti média legügyesebb szépírói sem címkézték fel őket azonnal Soros György által pénzelt fizetett provokátorokként. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy a monitordobálás legitim eszköze-e a demonstrációnak.
Függetlenül attól, hogy lesz-e belőlük újabb ellenzék, vagy sem, Budapesten az élet megy tovább, főleg hétfő reggel, megnéztük tehát, maradt-e bármi nyoma az éjszakai balhénak. Jelentjük: maradt, de a közterületesek és a közmunkások derék munkát végeztek.
A legsúlyosabb állapotban a Fidesz-székház van: a kerítés romokban, az ablakok kitörve, a szemét még a fal mellett. Kocsis Máté szerint több tízmillós a kár.
A légkör nagyon feszült, idegesen ki-be mászkálnak a dolgozók, egy házmesterkinézetű úr a fotós minden mozdulatát ugrásra készen figyelte.
Féltucatnyi rendőr, közülük ketten azonnal odébb kergették a fotóst. Semmihez sem nyúltak (talán még helyszinelnek?), még ez a finoman provokatív tábla is ott van, ahova éjjjel dobták.
Meg ez a sörösdoboz is.
Az Andrássy úton fél tízkor már nyoma sem volt semminek.
Ahogy a József Nádor teret is szépen feltakarították.
A virágágyásokat viszont menthetetlenül letaposták. Ők bizony még ma is élnének, ha sikerült volna megszerezni a Kossuth teret, ahogy a szervezők eredetileg szerették volna.
