A New York Times is beszámolt arról, hogy diplomáciai botránnyá fajult hat magyar köztisztviselő kitiltása az Egyesült Államokból. André Goodfriend budapesti ügyvivő a lapnak azt mondta: az amerikai diplomaták több mint egy évtizede követik a magyarországi korrupciót és egyre romlik a helyzet. Ha így folytatódik, lehetetlenné válik a szövetség a két ország közt – ezt akarja Amerika elkerülni. Az ügyvivő szerint az segítene előrelépni, ha Magyarországon nyílt társadalmi vita lenne a korrupcióról.
Az ATV.hu-nak Balázs Péter volt magyar külügyminiszter arról beszélt, hogy még nem is hallott olyat, hogy egy NATO-tagállammal szemben kitiltással éljenek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az amerikaiak által meghozott intézkedések olyanok, melyek nem az országot sújtják, hanem azokat az egyes személyeket, akik a kormányzat tevékenységéért felelnek.
Eközben Oroszországban arra készülnek, hogy megtiltsák az állami vállalatoknak, hogy olyan fémipari, nehézgépipari és autóipari termékeket importáljanak, melyeknek van hazai gyártású megfelelőjük – írja a Napi.hu. Az intézkedés ugyan nem konkrétan Magyarország ellen irányul, sokkal inkább válasz az Oroszország ellen meghozott nyugati szankciókra, de a magyarországi gyártók számára éves szinten 200-300 millió eurós kiesést jelenthetne a teljes európai alkatrész- és járműbevitel leállítása. Ez nagyobb veszteség, mint amit az agrár- és élelmiszeripar jelenleg elszenved.
A szállítók is a vesztesek közé tartozhatnak – a záhonyi vasúti teherforgalom például már a krízis kiéleződése előtt is drasztikusan csökkent és ha elhúzódik az EU-val szemben bevezetett orosz embargó, akkor akár teljesen újraszerveződhetnek az európai ellátási láncok. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége úgy véli: a mostani orosz embargó hatása sokáig fog fájni.
