A köztévé pénteki híradójától eltérően a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Népszava is vezető anyagként hozta a pénteki diplomáciai botrány információit. Míg a Népszabadság a rejtélyes 7750-es számmal operált, a Népszava egy karikakúrát tett ki a címlapra, míg a Magyar Nemzet tartja magát a Napi Gazdaság által elindított értelmezéshez, amely szerint a címben említett „Leplezetlen amerikai fenyegetés” egy válaszcsapás a magyar adóhatóság vizsgálatára, amely több amerikai érdekeltségű intézményt és céget érint.
A Magyar Nemzet mindemellett megszólaltatta André Goodfriendet, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivőjét is, aki elmondta, hogy a vonatkozó törvény, ami alapján eljártak már 2004 óta van érvényben az Egyesült Államokban. Bár konkrét példát nem tudott említeni arról, hogy ugyanígy járnak-e el nagyobb országok, fontosabb szövetségesek esetében is, de Goodfriend szerint már számtalanszor alkalmazták a passzust.
Egy autóban Habony és Vida
A Népszava azonban nem hisz a Napi Gazdaságnak, és nem a magyar hatóságok elleni válaszlépésként értelmezi az Egyesült Államok lépését, hanem egyszerűen a korrupcióra hegyezi ki a sztoriját. „Mégis kinek a korrupciója?” – teszik fel a talányos kérdést, amire egyelőre a pontos választ még valóban nem lehet tudni, ugyanis egyelőre csak a sajtó által elővezetett listából és a cáfolatokból lehet kiindulni.
A címlapon egy karikatúrát is megjelentettek, amelyen egy autóba ültették Habony Árpádot és Vida Ildikót, aki előtt az amerikai Szabadság-szobor kel át éppen a zebrán, ahol valamiért az autó is a gyalogosok irányában áll. Nem érteni igazán, hogy vajon elgázolni készülnek a szimbólumot? Aki érti, kérjük kommentben magyarázza meg!
A Népszava megvizsgálta az amerikai kormányzati honlapokat is, ahol bizonyos esetekben közzéteszik a nem kívánatos személyek listáját, de magyar kormányzati tisztviselőket nem találtak rajta.
Miről szól a fenyegetés?
A Népszabadság egészen meglepően az amerikai intézkedés kódszámának kiemelését tartotta a legfontosabbnak, és címül azt választották: „Lecsap a 7750-es”. Ők ugyanis utánanéztek a 7750-es proklamációnak, amelyről azt derítették ki, hogy annak alkalmazása eléggé homályos. Gyanú esetén nincsenek meghallgatások, az eljárás alá vont személyekkel csak utólag közlik a tilalmat. A döntés egyébként a külügyminiszter – jelen esetben John Kerry – kezében van, aki az elnök nemzetbiztonsági apparátusával összhangban határoz a kitiltandók listájáról.
A Népszabadság arról is ír, hogy a magyar-amerikai tárgyalások a jövő héten Washingtonban folytatódhatnak, ahol az október 23-i megemlékezések kapcsán ott tartózkodó Szijjártó Péter kísérletet tehet a helyzet tisztázására. A lap washingtoni forrásai szerint az Egyesült Államok két-három hónapja kezdett el komolyabban foglalkozni a régióval, és lehetséges, hogy ez a lépés annak a folyamatnak a része, amellyel az amerikai diplomácia meg kívánja akadályozni, hogy Pozsony és Prága is bomlassza a nyugati egységet.
