Az új rendszer a társadalombiztosítási alapú és a magánfinanszírozású egészségügy egyvelege lenne. A kormány egyre nagyobb teret engedne az átlátható magánellátásnak. Hamarosan akár a határon túli és külföldön élő magyarok is járulékfizetővé válhatnak, a Fidesz felismerte, hogy az ágazat kizárólag közpénzekből finanszírozhatatlan. A Világgazdaság emlékeztet rá, hogy semmivel sem csökkent az elmúlt években az egészségügy forráshiánya, amit már a 2011-ben született Semmelweis-terv is 250-550 milliárd forintra becsült.
Pénzért előrébb jut
Az egészségügyi ellátás alapját továbbra is mindenki számára kötelező egészségügyi járulék- és hozzájárulás-fizetés biztosítja majd. Orbán Viktor hangsúlyozta is a közelmúltban, hogy „az egészségügyet nem lehet üzleti szempontok szerint működtetni”. Kormánya eközben azonban maximális támogatásáról biztosította a Duna Medical Center (DMC) magán-egészségügyi központ projektet, és modellprogramnak minősítette az Uzsoki utcai Kórházban meghonosított és mind népszerűbb, így egyre nagyobb bevételt hozó magánellátást.
A Szinapszis Közvélemény-kutató szerint a lakosság egyharmada vett már igénybe magán-egészségügyi szolgáltatást. Tehát van olyan fizetőképes réteg, amelyet kiengedve a közellátásból, több legyet is üthet a kormány egy csapásra. Aki képes megfizetni a magánellátást, gyorsabban és kulturáltabb körülmények között látják el, nem viszi ki a pénzt az országból, előbbre kerül a várólistán. A kórház többletbevételhez jut, amiből fejleszthet, az orvosok pedig legális többletjövedelemre tesznek szert, ami a költségvetésnek is pluszt jelent.
Nemzeti egészségbiztosító
A Világgazdaság úgy tudja, kormány többet akar. Állítólag azon gondolkodik, hogy önkéntes alapon csatlakozhassanak a határon túl élő, illetve a külföldön dolgozó magyarok is egyfajta „nemzeti egészségbiztosítóhoz”. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány megteremtette egy nemzeti egészségügyi szolgálat alapjait, és a centralizált egészségügyi ellátórendszer – legalábbis a kórházak és a szakrendelők csaknem teljes egésze szintjén – valóban megvalósult. Kormányzati körökben a ma még önálló szakrendelőket, vállalkozóként dolgozó háziorvosokat is a rendszerbe integrálnák, a finanszírozási rendszer átalakításával, amely az ellátás teljes vertikumát – megyei vagy regionális szinten – egyetlen egységként kezelné.
A 2014-2020-as finanszírozási ciklusban az EU elsősorban a lakossághoz közeli egészségügyi ellátások fejlesztését támogatja. A pénz felhasználásáról azonban a kormány dönt, így a háziorvosi szolgálatok fejlesztésénél, amit Orbán Viktor is a következő négy év egyik legfontosabb feladatának nevezett, akár feltételül is szabhatja az integrált működést – írja a Világgazdaság.
Nem tetszik a rendszer?
Az eLitMed.hu a minap több forrásból úgy értesült, hogy a kormány e heti ülésén nem az egészségügyi államtitkár programja lesz a befutó. A döntéseket a kabinet nem hozta még nyilvánosságra, de állítólag Zombor Gábort meglepte, hogy Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár is kidolgozott tervekkel ment a kabinet elé. Zombor Gábor ugyan élvezi az egészségügyi szakmai szervezetek, ágazati szereplők támogatását, mégis elbukni látszik Sonkodi ellen, aki hosszú évek óta dolgozik Lázár János mellett, 2006-ban ő dolgozta ki az Egészséges Vásárhelyért Programot.
Az eLitMed.hu szerint Zombor korábban kijelentette: ha a kormány nem támogatja programját, amely főleg a kórházszövetség ajánlásaira épül, nem vállalja az ágazat vezetését. Zombornak eddig megvolt a politikai támogatottsága tervei véghezviteléhez, ám most úgy tűnik, a főleg gazdasági szempontokat mérlegelő Lázár-vonal áldozatául eshet az egészségügy is. A Világgazdaság írásának vajszínű árnyalatot ad, hogy az orvos-közgazdász Sonkodi néhány héttel államtitkári kinevezése előtt adta el cégét, amely a privát egészségügyi ellátás egyik piacvezetője. A szakportál azt sem zárta ki, hogy az egészségügyért felelős államtitkárság kiválik az Emberi Erőforrások Minisztériumából, és önálló tárcaként működik a jövőben. Az önálló tárcavezetői poszt várományosaként Sonkodi mellett felvetődött Mikola István, az első Orbán-kormány egészségügyi miniszterének neve is.
Az egykor a „nemzet orvosának” titulált Mikolát Párizsból hívták haza. A Fidesz egészségpolitikusa és korábbi egészségügyi minisztere 2011 óta Magyarország OECD-nagykövete volt a francia fővárosban. Most azonban új szerepkört kapott, egyelőre ő biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Lehet azonban, hogy ez is csak átmeneti, hiszen Orbán Viktor a sokat támadott bizalmasáról korábban azt mondta, akármennyit bírálják is Mikola Istvánt, ő mindig kiáll mellette, „mert az ő dolga megvédeni az egészségügyet”.
Zombor nem akart fizetős egészségügyet
Nyolcvan-százmilliárdos „rosszul költést” kell kijavítania az egészségügynek, hogy azután meggyőzően kérhessen többletforrásokat a kormánytól – mondta még a nyáron az egészségügyi államtitkár, a rezidensszövetség azon javaslatára reagálva, amely a hálapénz felszámolására válaszul vezetné a fizetős orvosválasztást.
Az államtitkár akkor azt mondta: még nem dőlt el, van-e létjogosultsága ennek, vélhetően a betegek fogják eldönteni, elinduljon vagy sem az orvosválasztás díjazása, hiszen a kezelőorvos megválasztására most is van mód, a hatályos jogszabályokban pedig benne van, hogy ha valaki a területi kórház helyett máshol kezelteti magát, akkor elméletileg fizetnie kellene ezért.
Az államtitkár hangsúlyozta, az egészségügy akkor kérhet megalapozottan többletforrásokat, ha bizonyítani tudja a jelenleg rendelkezésre álló források átlátható, hatékony felhasználását. Utalt arra, hogy független közgazdászok szerint 80-100 milliárd forintra tehető az egészségügyben “a nem jól felhasznált” összeg.
