2008 óta a magyar vasútnak körülbelül 12 millió perc késést sikerült összehoznia csak a személyvonatokon – olvasható az Index MÁV-ot ostorozó írásában. A vasúttársaság nem használ ilyen sokkoló számokat, úgy tálalják ugyanezt, hogy a járatok 12 százaléka késett, vagyis a vonatok 88 százaléka pontos volt.
Ne állítson órát a vonatokhoz!
A statisztika szerint ráadásul egyre kevesebbet várakoztatnak minket a vonatok, míg 2008-ban átlagosan 21 perc volt egy vonat késése, tavaly 15 perc.
Kategóriánként vizsgálva a személyvonatoknak 8 százaléka, a gyorsvonatokének 23, az IC-knek pedig 27 százaléka késik.
Az Index kiszámolta azt is,hogy a MÁV évi 142 és fél millió utasa közül 24-27 millió utast érintenek a késések, egészen pontosan ennyi utazást, a rendszeresen vonatozóknak egy évben sokszor kell elszenvedniük ilyen kényelmetlenségeket.
Tavaly ősszel mi is megírtuk, hogy nem lehet lemaradni az elővárosi vonatokról, mert rendszeresek a 20-25 perces késések. Akkor a MÁV hosszú listát küldött, miért “zavarérzékenyek” a reggeli és délutáni járatok. Volt a felsorolásban időjárástól, baleseteken és vágányzárakon át a kábellopásig minden.
Mi is kértünk adatokat a vonatkésésekről. Ezt a táblázatot kaptuk:
Elsőre az tűnik fel, hogy 5 perc alatti késést nem is mérnek. Egyszerű utazóként ez is furcsának tűnik, de fogadjuk el, hogy ez szakmailag indokolt. Azt mondják, 4-5 perces csúszás egy távolsági járatnál könnyen összejön egy-egy hosszabb felszállásnál is. És még a német vasútnál is így számolják a pontosságot, 5 és 15 perces limittel. Az osztrákoknak elég az 5 perces limit.
A tavaly júniusi adat kiemelkedően rossz: gyakorlatilag minden második feláras és helyjegyes vonat késett. Erre is van magyarázat: mindenekelőtt a nagy dunai árvíz és átépítés, trafólopás, kábelvágás. A többi nyári hónapban ehhez még hozzájött a kánikula, a túlmelegedett sínek problémája is.
Tavaly ősszel a váci vonalon is teljes káosz volt az átépítés miatt, gyakorlatilag állandósultak az órás késések, és az ingázókat már kirúgással fenyegették.
Alig egy hónapja a balatoni vonalon volt káosz napokig, mert az új biztosítóberendezés nem bírta a nyárra odavezényelt Desiro tipusú vonatokat.
A regionalbahn.hu év elején részletesen elemezte a magyar vonatkéséseket, összehasonlítva a német és osztrák vonatokéval. Abból kiderült például, hogy míg az osztrákoknál a legrosszabb, árvizes időszakban is 73 százalékban voltak pontosak a vonatok, a németeknél két hónapban is 70 százalék alatt teljesítettek, nálunk 56 százalékra is zuhant a menetrendszerűség.
A magyar vasút a legkevésbé pontos Európában, nálunk a vonatok 14 százaléka öt percnél többet késik, még a románoknál és az olaszoknál is jobb a helyzet.
Drága, mégsem jobb
Litvániában a járatok 99 százaléka öt percnél kevesebbet késik, ezzel a legpontosabbak. Igaz, ugyan, hogy ott 2005 és 2012 között duplájára nőttek a vonatjegyárak, de Magyarországon még ennél is többel.
Általános jegyáremelés ugyan rég nem volt itthon, de burkoltan szerzett némi pluszbevételt a MÁV a gyorspótjegy bevezetésével. Ebben a legfelháborítóbb, hogy a gyorsvonatok sem száguldanak végig a vonalakon, bizonyos szakaszokon minden megállóban megállnak és ha az ember csak pont azon az 50 kilométeren utazik, ahol csak döcög a pusztán nevében gyors vonat, akkor is pótjegyet kell vennie. Még azoknak a nyugdíjasoknak is, akiknek egyébként ingyenes az utazás.
Ugyanilyen lenyúlás az is, hogy egy 240 kilométeres útra kétezer forintot kérnek el kerékpárszállításért ( 4 ezer forintos menetjegy mellé), miközben a vonat teljesen alkalmatlan bicikliszállításra, a fülkés vonatok előterében például csak úgy lehet leállítani kerékpárt, hogy az belóg az ajtókba, nincs hova kikötni.
