Az Ab a határozat indoklásában kiemelte: a rendszer egészéről kellett állást foglalni, arról, hogy az egyes korlátozások alkotmányosan indokoltak-e, és együttes hatásuk a rendszer egészében lehetővé teszi-e a választójogi alapelvek sérelmének kompenzálásával a demokratikus közhatalom gyakorlását.
Az Ab szerint a fővárosi önkormányzat hatékony, eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a Fővárosi Közgyűlésbe, a kerületek történelmileg kialakult határa mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszi az egyes kerületek lakosságszámához igazodó eltérést. Az ebből adódó különbséget az Ab szerint megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer, ezért az indítvány ezekre vonatkozó részeit elutasította.Az Ab alaptörvény-ellenesnek mondta ki a választási eljárási törvény azon általános szabályát, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. Ezt a korlátozást az Ab megsemmisítette.
Az Országgyűlés kormánypárti többséggel június 10-én fogadta el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítását, amely alapján változik a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módja és a testület összetétele. A korábbi tisztán listás rendszer helyett a 33 tagú közgyűlésben a főpolgármester mellett 23 kerületi polgármester és kompenzációs listáról 9 jelölt kerül be.
Június 24-én 57 ellenzéki – szocialista, független, LMP-s, illetve jobbikos – országgyűlési képviselő fordult az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. Az ellenzéki képviselők kifogásolták többek között, hogy a közgyűlés választása nem közvetlen, illetve, hogy sérti a választójog egyenlőségének elvét.
Fidesz: jóváhagyták a leglénygeesebb pontot
A Fidesz-frakció szerint az Ab döntése egyértelművé tette, hogy a kerületi polgármesterek jelenléte a Fővárosi Közgyűlésben nemcsak helyes, hanem alkotmányos is. Rogán Antal frakcióvezető és Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy az Ab jóváhagyta a kormánypártok által elfogadott törvénymódosítás leglényegesebb pontját.
Közölték azt is, tiszteletben tartják az Ab döntését és tudomásul veszik, hogy a töredékszavazatok korábbitól eltérő számítási módját, illetve a személyes adatigénylés választási eljárási szabályait a testület megsemmisítette.
Ellenzéki össztűz
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság döntését, mert szerintük a Fideszt segíti abban, hogy támogatottságánál sokkal jobb eredményt elérve szerezzen többséget Budapesten. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a demokrácia utolsó bástyája is elesett, miután az alaptörvényt tiszteletben tartó bírák már kisebbségben vannak az Ab-ben. Kijelentette: a testület a Fidesz választási csalásról szóló javaslatát erősítette meg.
A Jobbik nem ért egyet az Ab döntésével, de azt tiszteletben tartja – mondta sajtótájékoztatóján Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke. Álláspontja szerint a kormánypárt is látta a választási törvény igazságtalanságát, amikor súlyozási szabályokat vezetett be annak érdekében, hogy ne ugyanakkora képviselete legyen egy 24 ezres és egy 145 ezres kerületnek a Fővárosi Közgyűlésben, azonban az Ab ezek egy részét is alaptörvény-ellenesnek minősítette.
Az LMP véleménye szerint az lett volna a legjobb, ha az Alkotmánybíróság teljes egészében megsemmisíti a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályairól szóló törvényt, mert a testület döntése nem kezeli a választójog közvetlenségének és egyenlőségének alaptörvényi sérelmét – reagált az Ab határozatára az MTI-nek Csarnó Ákos, a párt elnökségi tagja.
“Választási csalás a rendszer átszabása”
A Demokratikus Koalíció állásfoglalása szerint a budapestiek a legnagyobb vesztesei az Ab döntésének, mert a fővárosban “nem lesz fair és egyenlő az önkormányzati választás” – mondta Kerék-Bárczy Szabolcs, az ellenzéki párt elnökségi tagja sajtótájékoztatóján. Azt mondta: a testület részben megállapította, hogy a jogszabály sérti az egyenlőség alkotmányos elvét és ezért semmisítette meg a töredékszavazatok elosztását szabályozó rendelkezést. Ugyanakkor az Ab “arcpirító módon” változatlanul hagyta a polgármesterekre vonatkozó szabályozást – tette hozzá.
Az Együtt-PM két társelnöke, Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor az MTI-hez eljuttatott reagálásában üdvözölte az Ab döntését, ugyanakkor közölték: a szövetség fenntartja azt az álláspontját, hogy a kettős többségi döntés rendszere alkotmányellenes. Értékelésük szerint az önkormányzati választást szabályozó törvény továbbra is csorbítja a budapestiek népképviseletét, sérti az egyenlő választójogot, és “kizárólag a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja”.
Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor jelezte, lesznek olyan budapestiek, akiknek a szavazata ötször annyit fog érni, mint másoké.
A Magyar Liberális Párt szerint “a Fidesz minden idők legnagyobb és legnyilvánvalóbb választási csalását hajtja végre a fővárosi választási rendszer átszabásával. Teszi ezt a kormány immár törvényesítve, az Alkotmánybíróság jóváhagyásával.”
