Alkotmányellenesek a büntető törvénykönyv büntetéskiszabással kapcsolatos szigorúbb halmazati szabályai, amelyek szerint a legalább három, ember elleni erőszakos bűncselekményt elkövetőkre esetenként kötelezően életfogytiglant kell kiszabnia a bírónak – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánosságra hozott határozatában.
Az Ab hangsúlyozta, hogy ennek az ügynek nem az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, úgynevezett három csapás szabály, hanem csak a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya. Ezek a halmazati szabályok olyan elkövetőkre is vonatkozhattak, akik első alkalommal követtek el egyszerre, vagy rövid időn belül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt, de korábban még soha nem voltak büntetve. (A három csapás feltétele, hogy az elkövetőt korábban már legalább két alkalommal elítélték.)
A bírói indítványokban kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok szerint ha valaki legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban vizsgálja a bíróság, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik, ha pedig ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia az eljáró bíróságnak.
Az Ab szerint sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét, hogy a kifogásolt rendelkezések nem teszik lehetővé ezekben az ügyekben az azonos büntetéskiszabási körülményeket, továbbá alkotmányellenes az is, hogy bizonyos esetekben kötelező az életfogytiglan kiszabása.
Idén februárban az Alapvető Jogok Biztosa is a rendelkezés megváltoztatásának országgyűlési kezdeményezésére szólította fel az igazságügyi minisztert, mert szerinte alkotmányossági elvet sért a szabályozás. Ugyanakkor állásfoglalásban megjegyezte: ha a “három csapás” nem kötelező opcióként, hanem végső esetben alkalmazható lehetőségként szerepelne, akkor a jogalkotói cél a hatalommegosztás elvének megvalósításával volna megvalósítható.
Mi az a három csapás?
A három csapás néven ismertté vált szabályozás szerint a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik azoknál, akik legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és tetteiket egy eljárásban bírálják el, valamint azoknál, akiket az adott eset előtt már legalább kétszer ilyen jellegű bűncselekmény miatt jogerősen felelősségre vontak.
2012 januárja és 2013 nyara között több mint 150 olyan ítéletet hoztak a bíróságok, amelyekben használták a három csapás szabályát – írta korábban a Magyar Nemzet.
