Öt évvel ezelőtt készült el Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve, amely azt hivatott meghatározni, milyen fejlesztések várhatóak a fővárosi infrastruktúrában 2020-ig. Most 2014-re elkészült az újabb, 2030-ig szóló terv – írja az Index, amely az egyes programpontokat külön elemzi is.
A Balázs Mór-terv feleleveníti a korábbi hídterveket. Konkrétan a Csepel-Albertfalva, az Újpest-Aquincum, illetve a Galvani utca-Kén utca közötti átkelések megvalósítását javasolja – egy utóbbihoz hasonló, bár a Kopaszi-gát déli csücskét is érintő gyaloghídra szintén született már javaslat 2009-ben.
A stratégia sok helyen tartalmaz a kerékpáros infrastruktúra bővítésére, a biciklihasználat a városi közlekedésen belüli részarányának növelésére vonatkozó javaslatokat, de ezeket gyakran a gyalogos hálózat fejlesztésével kapcsolja össze.
Konkrét hálózatfejlesztést az észak-budapesti Duna-szakaszon, Ráckevénél, a „Folyók útja” Duna menti kerékpárúton, a Budapest–Balaton útvonalon és a kelet-magyarországi Eurovelo nyomvonal fővárosi szakaszain javasol.
Ezenkívül új biciklitárolókat is telepítenének, a cél az, hogy „minden budapesti lakás közelében legyen elérhető, napi használatra alkalmas kerékpártárolási lehetőség”, illetve hogy a városközpontokban és kerületközpontokban, az intézményi, szolgáltatási, munkahelyi területeken, illetve a fővárosi tulajdonú közintézmények térségében legalább 200 méterenként mindenhol legyen biciklitároló.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke, Dorner Lajos a koncepció tartalmi részével egyetért, de azt önmagában nem tartják értékelhetőnek, mert „ez igazából megint csak egy pótcselekvés”. A VEKE elnöke hozzátette: habár a stratégia a VEKE-t név szerint is megemlíti mint együttműködő partnert, ők most találkoztak először az anyaggal. Az anyagot leginkább csak egy „óhajlistának” tartja, mert például „a forint szó nem nagyon szerepel benne”.
