Belföld

Kovács Bélát faggatja a nemzetbiztonsági bizottság

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen hallgatja meg hétfőn a minősített bűncselekménnyel megvádolt jobbikos európai parlamenti képviselőt, Kovács Bélát és ügyében Vona Gábort, a Jobbik elnökét, valamint ügyészségi és titkosszolgálati vezetőket.

Erről a tanácskozásról az ülés kezdete után néhány perccel távozó Vadai Ágnes (DK) független országgyűlési képviselő számolt be újságíróknak, jelezve: az ülés zárttá nyilvánításáról fideszes szavazatokkal döntöttek.

A Magyar Nemzet múlt csütörtöki számában írt arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla tagadta, hogy titkosszolgálat tagja. Az ügy miatt több párt kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az ülést megelőzően újságíróknak arról beszélt: az ő és Kovács Béla meghallgatását nyílt ülésen kérik, mert nem tagjai olyan grémiumnak, ami minősített adatokat kezel. Aki zárt ülést akar elrendelni, annak titkolnivalója van – értékelte.

Párttársa, Mirkóczki Ádám – aki tagja a bizottságnak – arról beszélt: a testület szabályzata szerint 8 nappal az ülés előtt kellett volna meghívót küldeni, ezt azonban csak péntek este kapta meg Vona Gábor és Kovács Béla. Közölte azt is: a titkosszolgálati vezetők beszámolóit lehet zárt ülésen tárgyalni, a jobbikos politikusoknak azonban kérdés formájában sem lehet feltenni olyat, ami minősített adatot érint, így az lehet nyílt. Kovács Béla, a párt megvádolt EP-képviselője arra a kérdésre, hogy mivel készül, azt felelte: “Tiszta szívvel, lélekkel”.

Vadai Ágnes – aki átesett a szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzésen, de a bizottságnak nem tagja – még az ülés kezdete előtt azt mondta, azért jött el, mert érdekli, hogy ha a magyar kormány hivatalos szervei találtak egy orosz kémet, akkor mi indokolja azt, hogy az Orbán-kormány változatlanul a keleti nyitás politikáját folytatja és rábízza Oroszországra a paksi atomerőmű bővítését.

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja szintén az ülés előtt úgy nyilatkozott: azért is kezdeményezték elsők között a bizottság összehívását, hogy megtudják, történt-e Oroszország részéről befolyásszerzés Magyarországon és a Jobbiknak ebben volt-e szerepe.

Vadai Ágnes és Szél Bernadett is egyetértett abban, hogy ha van az ügynek olyan része, amely nem minősített adat, akkor az ülés azon része legyen nyilvános.

Vadai Ágnes az ülésről távozva azt mondta: “Sejtették, hogy a Jobbiknak van titkolnivalója, de ezek szerint a Fidesznek is”, mivel a két párt képviselői közösen úgy döntöttek, hogy nem vehet részt az ülésen annak ellenére, hogy – elmondása szerint – ő kezdeményezte a bizottság összehívását.

A DK-s politikus azt is elmondta, hogy a bizottság először ügyészségi és titkosszolgálati vezetőket, majd a jobbikos képviselőket hallgatja meg zárt ajtók mögött.

Hozzátette, kérni fogja a Belügyminisztériumtól, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentációt megtekinthesse. Ha van kémkedési ügy, akkor az nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió ügye is, arról az EU polgárainak is tudniuk kell – érvelt Vadai Ágnes.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik