A lap arra figyelmeztet, hogy ezek a pártok akár a voksok harmadát is megszerezhetik, ám a veszélyt nem abban látja, hogy milyen irányba befolyásolhatják az európai jogalkotást Strasbourgban. Ennek hatásait nézetkülönbségeik mérséklik – írja a lap.
“Ugyanakkor, ha első vagy második helyen végeznek Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy máshol, az a mostaninál is károsabb hatással lehet az adott országban folyó politikai diskurzusra” – mutat rá a lap az igazi kockázatokra, egyúttal arra inti a fősodor minden pártját, álljanak ellen a kísértésnek, hogy ne próbálják átvenni a populisták ötleteit népszerűségük növelése érdekében.
Évtizedek óta csökken a részvétel
Ezzel egy időben ugyanakkor a lap megítélése szerint a mostani választáson az eddigieknél jobban előtérbe kerülhetnek az európai témák az eddig meghatározónak számító belpolitikai kérdések helyett. A cikk írója úgy véli, az emberek a válságból leszűrték a tanulságot, hogy ami az egyik országban történik, az a többit is kivétel nélkül érinti. Ugyanakkor a populista pártokra szavazó emberek úgy vélik, hogy az EU és az azt támogató hagyományos pártok mindent tönkretettek, amihez csak hozzáértek.
A újság arra is kitér, hogy 1979 óta folyamatosan csökken a részvételi hajlandóság és bár az EP jogkörei folyamatosan bővültek, a válságkezelésben például teljesen háttérbe szorult, a döntéseket a kormányok hozták, vagy az Európai Központi Bank.
Az EP választáson alacsonyabb lesz a részvétel, mint a parlamenti választásokon, és ebből következően a populista pártok jobb eredményt is érnek majd el – vonja le a következtetést a Financial Times, amely egyúttal figyelmeztet: ez nem ok a pánikra, de arra kellene ösztökélje a tagállamok kormányait, hogy előmozdítsák a gazdasági fellendülést és javítsák az EU hatékonyságát.