A bizottság fideszes alelnöke azután beszélt, hogy a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok képviselői zárt ülésen adtak tájékoztatást a testületnek a kémgyanúba keveredett jobbikos európai parlamenti képviselő ügyéről. A tanácskozáson elhangzottakat az Alkotmányvédelmi Hivatal 2043-ig titkosította.
A szolgálatok hosszú ideje tartó mély és alapos tényfeltáró munkát végeztek Kovács Béla hírszerző és kémtevékenysége kapcsán. A szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a bizottság tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fent az orosz titkosszolgálattal. Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése és a legfőbb ügyész mentelmijog-kikérése meglapozottnak és jogszerűnek tekinthető – mondta el Németh Szilárd.
Van kémügy, de nincs James Bond
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke úgy nyilatkozott: “Van kémügy, de nincs James Bond.” Azt mondta, sok kérdésre fény derült, de sok részlet még tisztázatlan. Ugyanakkor leszögezte: politikailag tisztán látnak, “a Jobbik az orosz érdekszférát választotta”. Jogi értelemben nagy a felelőssége az ügyészségnek, mert egész Európa figyelni fogja az ügyet – tette hozzá Molnár Zsolt, aki kijelentette: nagy valószínűséggel olyan dolgok vannak az ügyészség kezében, amelyek megalapozzák a gyanút.
Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja azt mondta, meggyőző tájékoztatást kaptak az ügyről, s bebizonyosodott, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó. Az LMP-s politikus szerint az ügy politikai hátterét kell vizsgálni, hogy kiderüljön milyen orosz befolyásszerzés zajlik Magyarországon és az Európai Unióban.
Indokolt az időzítés
Molnár Zsolt és Szél Bernadett is kitért arra, hogy a kémkedéshez nem feltétlenül kell kém, vagyis nem kell külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. A nyilvánosságra hozatal időpontjára vonatkozó kérdésre mindketten azt felelték: a szolgálatok képviselői megindokolták, hogy miért pont most került elő Kovács Béla ügye.
