A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre az EP-választáson listát állító jelölőszervezetek külképviseletenként két-két megfigyelőt küldhetnek. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő küldésére.
Az EP-választáson nyolc párt és pártszövetség állított listát: a Magyar Szocialista Párt, a Seres Mária Szövetségesei, a Fidesz-KDNP, a Haza Nem Eladó Mozgalom párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció.
Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A külképviseleti megfigyelőt az NVB-nél május 15-én 16 óráig lehet bejelenteni, ezt követően a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a külképviseleti megfigyelő választójogát, és ha azt rendben találja, a megfigyelőt nyilvántartásba veszi.
A nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti a szavazás menetét, az iroda munkáját, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be, valamint a szavazás lezárása után a lezárt urnát aláírhatja.
A szavazást és a külképviseleti választási iroda munkáját azonban nem befolyásolhatja vagy zavarhatja, a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni. A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót (azaz a pártot) terhelik.
A választópolgárok az EP-választáson 73 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat, vagyis ennyi külképviseletre jelenthetnek be megfigyelőt a pártok. Az április 6-i országgyűlési választásra 91 külképviseleti megfigyelőt jelentettek be: a Fidesz-KDNP és a Jobbik 33-33, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség 3, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP 22 külképviseleti megfigyelőt jelentett be, összesen 34 külképviseletre.
