Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1199 helyszínen 81 496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1848 tanuló tesz érettségit.
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó.
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 percig tart. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
Magyar mint idegen nyelvből középszinten 57 helyszínen 120-an érettségiznek, ebből csak középszinten lehet vizsgázni.
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből áll: a diákok az “Olvasott szöveg értése”, a “Nyelvhelyesség”, a “Hallott szöveg értése” és az “Íráskészség” feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc.
A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.
Az érettségik kedden reggel a matematika írásbelikkel folytatódnak, szerdán a történelem, csütörtökön az angol, pénteken a német írásbelik következnek.
A hivatal MTI-hez eljuttatott korábbi közleménye szerint a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta a 20. vizsgaidőszakban május 5. és június 27. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében mintegy 1190 helyszínen zajlanak majd az érettségik.
Az érettségizők közül 83 ezer végzős középiskolás tesz ebben a vizsgaidőszakban “rendes” érettségit. Rajtuk kívül még – a rendszer által nyújtott lehetőségekkel élve – mintegy 34 800-an tesznek legalább egy tárgyból valamilyen érettségi vizsgát, azaz összesen mintegy 117 800 diák ad számot tudásáról. A vizsgák 3416 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. Az írásbeli vizsgák május 5-től május 26-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 16-27. A diákok együttesen mintegy 429 500 vizsgát tesznek le.
A vizsgafajták közül a legtöbb a rendes érettségi vizsga: számuk mintegy 380 900, az összes vizsga 89 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 22 ezer előre hozott vizsgát tesznek le idén tavasszal, ez a vizsgák öt százaléka. Az előre hozott vizsgák száma az előző év hasonló időszakához képest a felére csökkent a vizsgaszabályzat módosítása miatt. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a tavalyinál 2500-zal több, csaknem 11 300 ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (ez a vizsgák mintegy három százaléka).
Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a csaknem 10 500 szintemelő vizsga is, ezek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizők már rendelkeznek középszintű vizsgaeredménnyel, és most, felsőoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megméretik magukat.
A hivatal közlése szerint az érettségi tárgyak követelményei és vizsgaformái nem változtak az előző, 2013. évi őszi érettségi vizsgaidőszakhoz képest.
