A politikus felszólította a miniszterelnököt, hogy azonnal kezdjen széles körű párbeszédet az emlékműről és a holokauszt-emlékévhez kapcsolódó többi rendezvényről. Egyúttal arra kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy a nemzet egységének kifejezőjeként lépjen fel az emlékmű koncepciója módosításának érdekében. Hozzátette, hogy határozott hangot várnak az államfőtől. Szabadai Viktor azt mondta, hogy a tervezett emlékmű nem az emlékezést, hanem a hazugságot, az “agymosást” szolgálja, igyekszik a németek, mások nyakába varrni “saját bűneinket”.
Nem fogadható el a zsidózás, cigányozás
Kijelentette: polgári engedetlenséget hirdettek, hogy figyelmeztessék a kabinetet, nem hagyják meghamisítani a történelmet. Hangsúlyozta, hogy békés a céljuk, de “a kormányzati történelemhamisítással szemben” a végsőkig küzdeni fognak. Arra is kitért, hogy emlékezetni akarják a miniszterelnököt, megszegte ígéretét, amikor egyeztetésről beszélt, majd a választások másnapján “megrészegedve a hatalmi gőgtől, hozzákezdett a hazugság építményéhez”.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselőjelöltje azt mondta, hogy a jogszabályok adta lehetőségeihez képest következetesen és sokszor konfliktusokat is felvállalva küzdött a szélsőséges, sem a parlamenti, sem a hétköznapi életben el nem fogadható megnyilvánulások, a zsidózások, a cigányozások, a kommunistázások vagy a melegek kirekesztése ellen.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt hét pénteken levélben fordult Kövér László házelnökhöz és a parlament vezetéséhez, a jobbikos Sneider Tamás jelölése kapcsán azt követelte, hogy az Országgyűlésnek ne lehessen “fasisztoid, valamikor szkinhedvezér, náci” alelnöke. Ezután egy szatirikus, fiktív válaszlevelet olvasott fel, amelyben a kormányzat többek között elismeri, hogy “bűn volt pávatáncot járni a szélsőjobboldallal”, és megígérik, nem hagyják, hogy “erőszakos szkinhed múlttal bárkiből állami vezető legyen Magyarországon”.
Hazátlan bitangok
Herényi Károly, az MDF volt frakcióvezetője felszólalásában kérdésként tette fel, hogy “a jelenlegi rezsim” milyen jövőt akar építeni egy hazug múltra, milyen kormány az, amelyik csak a múlttal hajlandó törődni, mert nincs jövőképe.
A volt képviselő utalt a német megszállás előtt hozott magyar törvényekre, a numerus claususra és a zsidótörvényekre. Szavai szerint most “ezt a világot akarják visszahozni, ezt a világot akarják ránk erőltetni. Egypár sehonnai bitang, hazátlan bitang.”
Herényi Károly azt mondta, tart attól, hogy a szobor meg fog épülni, de lesz majd olyan kormány és lesznek olyan politikai erők, amelyek az emlékművet nem hagyják a helyén. Sztálin és Gömbös Gyula lerombolt szobraira utalva hozzátette: minden, diktatúra által emelt szobornak ez a sorsa, mert egy diktatúra csak hazug szobrot tud állítani. Azt is kérte, hogy az emlékmű ügyét ne hagyják a jobb- és baloldal vitájává degradálni, mert valójában demokraták és a “diktatúrát kedvelők” állnak egymással szemben.
A rendezvény végén Benedek Márton, az Együtt-PM EP-képviselőjelöltje hátulról bemászott a kordonon belülre, őt a rendőrök hozták ki, majd felírták az adatait, miközben az összegyűltek közül többen azt skandálták: “demokráciát, demokráciát!”.
A téren körülbelül 150-200-an demonstráltak, a tömegben feltűnt Horváth Csaba, Lendvai Ildikó és Steiner Pál, az MSZP politikusai, valamint Vadai Ágnes és Varju László, Demokratikus Koalícióhoz tartozó országgyűlési képviselők is.
