Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárságának és a hódmezővásárhelyi önkormányzat támogatásának köszönhetően az ÉFOÉSZ fenntartásával újraindított Liliom Napközi Otthon ismét megkezdheti működését. Célja az olyan családok támogatása, megsegítése, ahol fogyatékossággal élő gyermeket vagy fiatalt nevelnek a szülők. Az intézményben a fiatalok ismét egy összetartó és stabil közösség részesei lehetnek, ami biztosítja számukra a speciális, egyéni fejlesztéseket, a változatos és módszeres foglalkoztatásokat, programokat, ahol örömmel tölthetik hétköznapjaikat.
A 35 fő befogadására alkalmas nappali intézmény megnyitásával az ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon komplex társadalmi feladatot fog ellátni. Az intézmény célja a fogyatékossággal élő személyeket nevelő családok napközbeni tehermentesítése és az ellátott gyerekek, fiatalok életminőségének javítása, ezáltal pedig a családok társadalmi re-integrációjának elősegítése A nyitvatartásirend igazodik a szülők igényeihez, így elősegíti a munkaerő piaci jelenlétet, ezáltal pedig a család nélkülözhetetlen anyagi stabilitásának megteremtését is.
A megnyitón részt vettek mindazok, akinek ezen intézmény épült, beszédet mondott a ÉFOÉSZ elnöke Gyene Piroska, aki az együttműködőknek köszönte meg a támogatást. Ugyancsak köszönetet mondott a Liliom Otthon tagja Deák Balázs, aki Marjorie Chappel Sérült emberek boldogsága című versét is elszavalta. A most nyílt intézmény vezetője Kapocsi-Pécsi Anna lett.
Marjorie Chappel : Sérült emberek boldogsága
Áldott, aki türelmesen
Meghallgatja nehézkes szavunkat,
Mert így rájövünk, hogy
Ha kitartóak vagyunk,
Meg tudjuk értetni magunkat.
Áldott, aki nem szégyell
Nyilvánosan mutatkozni velünk,
És nem törődik a ránk bámuló
Idegenekkel,
Mert társaságban
Mennyei megkönnyebbülés az
Életünk.
Áldott, aki soha sem siettet,
És ezerszer áldott, aki nem veszi ki a
Munkát kezünkből, hogy megcsinálja /helyettünk,
Mert sokszor csak időre van szükségünk
Nem segítségre.
Áldott, aki mellettünk áll,
Amikor valami újba kezdünk,
Mert számára a hibáink eltörpülnek
Az eredményeink mellett.
Áldott, aki a segítségünket kéri,
Mert a legnagyobb szükségünk arra van,
Hogy szükség legyen ránk.
Áldott, aki mindezen cselekedeteivel
Bizonyítja számunkra,
Hogy nem sorvadt izomzatunk,
Nem a sérült idegrendszerünk tesz
Minket egyénivé,
Hanem énünk, melyet Isten adott,
És amelyből semmi gyöngeség
Nem von le semmit.
Áldottak mindazok, akik tudják,
Hogy én is ember vagyok,
És nem várják el tőlem, hogy szentként
Viselkedjem,
Csak azért, mert sérültnek születtem.
Áldottak mindazok,
Akik kérés nélkül is megértenek mink
Áldottak mindazok, akik elfelejtik
Testem tökéletlenségét,
És csak a lelkemet látják.
Áldottak mindazok, akik teljes
Embernek látnak,
Egyedülinek és egésznek
És nem csak egy roncsnak,
A Teremtő tévedésének.
Áldottak mindazok, akik olyannak
Szeretnek,
Amilyen vagyok,
És nem gondolnak arra,
Hogy milyen lehettem volna.
És áldottak az én barátaim,
Akiktől függök,
Mert ők az én életem tartalma
És öröme.
