A gazdaságpolitikai szakszóvivő elmondta, hogy a petíció az ellenzéki párt egy korábbi, el nem fogadott törvényjavaslatán alapszik. A kezdeményezés arra is kiterjed, hogy senkit nem lehetne kilakoltatni jogerős bírósági döntés hiányában, a bíróságoknak az eléjük kerülő szerződéseket teljes terjedelmükben kellene vizsgálniuk, a pénzintézetek pedig nem adhatnák el követeléseiket behajtó cégeknek. Heltai László egy kérdésre válaszolva azt mondta, javaslataikat – a támogató aláírásokkal együtt – a következő parlament asztalára is leteszik.
Róna Péter, az LMP programtanácsának elnöke arról beszélt, hogy három héttel a 2010-es választások után publikált egy cikket, amelyben leírta, hogy Magyarországon addig nem lesz gazdasági növekedés, ameddig a devizaalapú hitelezést ki nem vezetik a nemzetgazdaságból. Emellett a politika az „erkölcsi lemorzsolódás útján fog haladni”, amíg nem oldja meg ezt a kérdést.
Róna Péter azt mondta, hogy pár héttel a cikk megjelenése után Orbán Viktor „alapjában véve” egy rádióinterjúban „visszaüzent”, ugyanis a miniszterelnök arról beszélt, hogy kormánya kivezeti a devizaalapú-hiteleket. Ezt mégsem tették meg, mert a kabinetnek „támadt egy jobb ötlete”, mégpedig az, hogy „felhergelik” a társadalmat a bankokkal szemben, majd amikor ez sikerül, akkor a kormány elveszi a pénzintézetektől azt, amit azok korábban jogtalanul „lenyúltak” az emberektől – folytatta. A közgazdász úgy fogalmazott: ez a zsiványság és a züllöttség netovábbja.
A problémával a baloldal sem csinált semmit, mert ők azon voltak, hogy fenntartsák azt a „teljesen idióta, sületlen álláspontot”, amelyik szerint a devizaalapú hitel nem hibás termék – közölte. Ezt az álláspontot képviselte a liberális-szocialista közgazdászok 99 százaléka és a jogásztársadalom is, beleértve a Kúriát vagy az Alkotmánybíróságot – jelentette ki.
Róna Péter viszont azt hangsúlyozta, a hitelintézeti törvény kimondja, a hitelt nyújtó bank köteles meggyőződni arról, hogy az adósnak van-e elegendő forrása és fedezete arra, hogy visszafizesse azt. A devizahitelek esetében viszont erről a pénzintézetek nem tudtak meggyőződni az árfolyamváltozások miatt – közölte.
