Schiffer azt mondta, az államfő korábban azzal indokolta a paksi bővítésről szóló törvény aláírását, hogy egy nemzetközi egyezmény megerősítéséről nem lehet népszavazást tartani. A frakcióvezető szavai szerint az LMP korábban sem azt javasolta, hogy az államfő az „Orbán-Putyin-paktumról” írjon ki referendumot, ők a nukleáris energia kivezetéséről szeretnének népszavazással döntetni.
A politikus arra is felszólította a köztársasági elnököt, hogy éljen törvénykezdeményezési jogával és terjesszen be egy javaslatot a népszavazási kampányok kiegyensúlyozottságáról. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi feltételek között a népszavazási kampányok nem biztosítják, hogy az állampolgárok egy nyílt, mérlegelő vitában tudják ütköztetni a különböző álláspontokat.
Szél Bernadett fontosnak nevezte, hogy a népszavazási kezdeményezésükhöz kapcsolódó társadalmi, politikai és szakmai vitákat csak jövőre tartsák meg, amikor az új kormány már berendezkedett. Elképzeléseik szerint ezután lehetne megtartani a népszavazást.
A társelnök azt is kijelentette: habár az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatója, Dominique Ristori január 14.-i levelében arról írt, hogy a magyar-orosz nukleáris megállapodás tervezetében semmi olyat nem találtak, ami akadályozná az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) szerződés alkalmazását, az LMP szerint ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nem lesz dolga az Európai Unióval a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy a sajtóinformációk szerint a versenyjogi és a belső piaci főigazgatóságok már el is kezdtek vizsgálódni az ügyben.
Az Együtt-PM sem hagyja annyiban a referendumot
Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be csütörtökön a Kúriához az Együtt-PM szövetség, miután a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábban elutasította a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezésüket.
A Szigetvári Viktor és Jávor Benedek által benyújtott népszavazási kérdés úgy szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”
