Kedden délelőtt a kommunizmus borzalmait elevenítették fel rendhagyó órán a vásárhelyi középiskolásoknak.
“Azon állítása, hogy Jugoszláviával áll kapcsolatban és onnan kap fegyvert, nyilvánvalóan hazug volt. Ez azonban bűnösségén mit sem változtat” – állt abban a vádiratban, melyet Kiss János ellen fogalmaztak meg a második Fehér Gárda perben 1955-ben.
Kiss János elmondta, 21 társával Szegedre vitték, és a legsúlyosabb váddal illették, melynek a kötél általi kivégzés lehetett csak a végkimenetele. Édesapjától is így köszönt el a tárgyalás végén. A vádat arra építették, hogy még 1945-ben kútba dobott egy használhatatlan, kettétört, lyukas csövű forgópisztolyt. Valójában azonban osztályidegensége, kuláksága miatt ítélték el. Az eljárás során ezt módosították és “csak” börtönbe került.
Tatabányára került rabmunkára bányába, majd Csolnokra. Innen az ’56-os események alatt szabadult. Menekülő ruhája hasonlított az ávósok öltözetére, így Pestre érve társaival gyorsan el kellett rejtőzniük, hiszen mellettük ávósokat végzett ki a tömeg. A forradalom leverését követően Kádár felhívására, miszerint a koncepciós pereket felülvizsgálják, jelentkezett. Ez újabb 8 év börtönt jelentett.
Vácra, a legszigorúbb magyar börtönbe került. Itt konfliktusba került az elhíresült Kucsera főtörzsőrmesterrel, aki mint “nyomorékgyártó” volt közismert, de itt ismerkedett meg Göncz Árpáddal és Darvas Ivánnal is.
Az időszakot nem hősként, hanem áldozatként élte meg a 82 éves férfi. Az ’56-os események valódi hősei azok akik akkor meghaltak, mondta Kiss János, pedig ma sokan hősként állítják be magukat, pedig csak egyszerű, szerencsés túlélők és áldozatok.
