Régóta tartotta magát a közvéleményben, hogy a Fidesznek tudnia kellett a felvételről még annak közzététele előtt – írja a lap, amely érdekesnek nevezi, hogy Orbán Viktor már júliusban elkezdte publikálni háromrészes jegyzetét a Magyar Nemzetben „Vízválasztó” címmel. 2006. július 29-én írta meg, hogy Magyarország polgárai csalódtak a kormányban és félnek a jövőtől. „(…) Mindkét érzés ugyanabból a forrásból táplálkozik: a kormány, maga a kormányfő és a választásokon többséget kiharcoló szocialista politikusok hazudtak nekünk (…)”. Orbán akkor nyilvánvalóvá tette, hogy a politikai hazugság „(…) a demokráciát védő és megtartó határokon túli világhoz tartozik”, mert elfedi a jelen igazságát, „letapossa az igazság megismeréséhez való jogot, elveszi a tájékozódás szabadságát, és megfoszt a döntés szabadságától. Aki nem ismerheti az igazságot, nem hozhat szabad és felelős döntést (…)” – írta.
2006. augusztus 5-én Orbán már arról értekezett, hogy „(…) Magyarország lába alatt megmozdult a föld (…)”, nyílt nemzeti megállapodás kellene, amely azonban nem alapulhat a hazugság pillérein, belső kötőanyaga pedig csak a bizalom lehet. „(…) A közbizalom helyreállításához egyenes beszédre, a helyzet őszinte és teljes feltárására, valamint a pénzügyi válságért felelős szocialista politikusok felelősségre vonására lesz szükség. A felelősség, a büntetőjogi és pénzügyi felelősség tisztázása és érvényesítése nélkül nem juthatunk át a túlsó partra (…)”.
A Népszabadság szerint a harmadik rész (a beharangozott dátumtól eltérően) jelentős késéssel jelent csak meg. Az összeesküvés-elméletek gyártói szerint azért, mert a szövegben hangsúlyosabbá kellett tenni Gyurcsány „hazugságait”, a tények elferdítését és a választások előtti „hazug ígéreteket”. Orbán Viktor kétségtelenül egyfajta vátesz lehetett, hiszen a szeptember 9-ei (nyolc nappal az őszödi beszéd kiszivárogtatása előtt) publikált jegyzetében már „szervezett hazugságról”, „a kormány hazugságáról”, „felhatalmazás nélküli politikáról” írt, majd hozzátette: „Vagy nyugalom lesz, vagy békétlenség. Vagy biztonságos kiutat találunk, vagy még súlyosabb válság lesz és zűrzavar (…)”.
„Magyarország igazi problémája a széles körben hangoztatott politikai közhellyel ellentétben nem gazdasági természetű. Az igazi probléma a kormány hazugsága, a tények tudatos elferdítése, a felhatalmazás nélküli politika és az a tény, hogy mindezzel szemben a magyar demokrácia nem tudta megvédeni magát.”
A Népszabadság szerint az is kérdés, volt-e ehhez köze azoknak a fenyegető üzeneteknek, amelyeket a kiszivárogtatás előtt egy „Demokrácia Harcosai” nevű szervezet küldött több rádióállomásnak, benne a szöveggel: ha a Gyurcsány-kormány szeptember 20-ig nem mond le, a magyar főváros „lángba borul, mint Párizs”. Ez a határidő három nappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után járt le, a tévészékházat pedig 19-én támadták meg – írja a Népszabadság. Az biztos, hogy a Vízválasztó-cikkek után október 14-én már „Az igazság szabaddá tesz” címmel azt írta Orbán a Magyar Nemzetben, hogy a helyzetet nem lehet stabilizálni. „(…) A gazdaság rendbetétele ugyanis nem pusztán gazdasági probléma, hanem mindenekelőtt társadalmi elfogadottság kérdése, és jól látszik: ettől a kormánytól a magyar társadalom nem fogadja el a válságkezelő intézkedéseket (…)”.
Kósa Lajos azt elismerte, hogy már a kiszivárogtatás előtt hallotta Gyurcsány beszédét, követhetetlennek nevezte, kitől kapta meg a felvételt. A Fidesz ügyvezető alelnöke az ATV Szabad szemmel című műsorában vasárnap este azt mondta: sok találkozón sokan voltak ott, ahol szó volt erről. Elárulta, hogy a beszéd nyilvánosságra kerülése előtt és után is voltak ilyen találkozók.
