“Ha leszámítom a megalapozatlan illúzióinkat, akkor is azt kell mondjam, hogy sok szempontból el lett ez fuserálva. Ha Antall József nem hal meg olyan korán, tán minden máshogy alakul, bizonyára hosszú ideig ő irányította volna a jobboldalt. De Antall meghalt. A legnagyobb baj, hogy az elitben még a nemzet alapkérdéseit illetően sincs konszenzus. Az elitnek ugyanis az a dolga, hogy karban tartsa a társadalom erkölcsi, szellemi állapotát, föltegye a közösség élete szempontjából fontos kérdéseket, és azokra elvi válaszokat adjon, melyekben a politika gyakorlati válaszokra lel. Ám nálunk két elit létezik, és ezek kioltják egymást.”
Kövér László: El lett ez fuserálva – Hír24, 2014. január 24.
Pápán született 1959. december 29-én. Nős, három fia van.
A pápai Türr István Gimnáziumban érettségizik, majd az ELTE jogi karán diplomázik. A középiskolában KISZ-titkár, az egyetemen a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, a Századvég című folyóirat alapító szerkesztője. 1986 februárja és szeptembere között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának munkatársa. 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjasként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatja.
Az 1988 novemberében alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MISZOT) egyik alelnöke (a másik: Gyurcsány Ferenc). Egyike a Fidesz 37 alapító tagjának, övé az 1. számú tagkönyv. Részt vesz az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. 1989 októberétől a Magyar Narancs felelős kiadója, egészen 1990 júliusáig, a hetilap függetlenné válásáig.
Az első szabad választásokon a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerez a pápai választókerületben. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának előbb tagja, majd elnöke, 1993-tól a Fidesz frakcióvezetője. Az 1994-es választásokon ismét Pápán indul, immár kizárólag saját pártja logója alatt, negyedik helyen végez 13,36 százalékkal; az országos lista harmadik helyéről jut neki mandátum. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke. 1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról jut mandátumhoz, majd lesz az első Orbán-kormány polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere – e pozícióról 2000-ben mond le, amikor is pártja elnökévé választják. 2001-ben elengedi a pártelnöki pozíciót. 2002-ben ismét országos listáról jut be, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, frakcióvezető-helyettes, majd a Fidesz országos választmányának elnökévé választják. 2006-ban Veszprém megyei listáról, 2010-ben Zala megyei listájáról jut be.
2010 júliusában átveszi az Országgyűlés elnöki posztját az onnan államfővé emelkedő Schmitt Páltól. Amikor a plágiumbotrányba keveredő Schmitt 2012. április másodikán lemond, az új államfő, Áder János május tizedikei megválasztásáig Kövér látja el az elnöki feladatokat.
Fotó: Berecz Valter
