Halász János a keddi székesfehérvári ünnepségen hangsúlyozta, hogy a 19. századi épületben méltó elhelyezést kapnak a levéltári dokumentumok, a 16 ezer irat-folyóméteres kapacitás pedig folyamatos átvételt biztosít a jövőben. Hozzátette: az épület adottsági lehetővé teszik, hogy az alapfeladatok mellett Székesfehérvár és Fejér megye kulturális életében is szerepet vállaljon. Az államtitkár szerint a felújítás is bizonyította, hogy a kormány elkötelezett a levéltárak ügye mellett. Úgy vélte, hogy a beruházás iránytűként szolgál majd további ingatlanfejlesztésekhez, amivel “biztosítható lesz a nemzeti múlt méltó elhelyezése”.
Nincs társadalmi emlékezetvesztés
Halász János emlékeztetett arra, hogy 2013-ban 500 millió forinttal nőtt a levéltári terület finanszírozása, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeinek évtizedek óta húzódó felújítását, hiszen a forrás jelentős része az idén is rendelkezésre áll. Kiemelte, hogy “a közösségek memóriája” a nemzeti könyvtárakban és levéltárakban van, mert “a nemzedéki emlékezet 80 évet képes befogni, onnantól az intézményesített emlékezet veszi át a helyet”. A levéltárakban őrzik az egyéni és közösségi kordokumentumokat, így nincs társadalmi emlékezetvesztés és erősödik az identitás is – vélekedett. Az államtitkár köszönetet mondott L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnökének, aki még kulturális államtitkárként kezdeményezője volt a jogszabályváltozásnak, amely lehetővé tette a forrás-átcsoportosítást és a beruházás befejezését.
Az elmúlt évek legnagyobb kulturális eredménye
L. Simon László közölte, hogy a 2006 és 2010 közötti időszakban a Fejér Megyei Közgyűlés “erős kormányzati ellenszélben” is támogatta a levéltár felújítását és ahhoz 1,9 milliárd forintot biztosított. Ehhez társult a minisztérium 500 millió forintos támogatása – mondta. Reményét fejezte ki, hogy a felújítás után az épület hosszú évszázadokig levéltárként funkcionál majd, “annak ellenére, hogy a szkeptikusok már lemondtak róla, a haszonlesők pedig mást álmodtak meg ide”. A bizottsági elnök kitért arra is, hogy az elmúlt négy év legnagyobb kulturális eredménye a közgyűjteményi intézményrendszer átszervezése, amelynek keretében a második legnagyobb intézményként jött létre a Magyar Nemzeti Levéltár.
Cser-Palkovics András polgármester szimbolikusnak nevezte az épület teljes felújítását és kibővítését, mert “egy városi műemlék megyei funkcióval bír, vagyis nemcsak Székesfehérvár, hanem Fejér megye is gazdagodott”. Köszönetét fejezte ki a kormánynak, hogy komoly segítséget nyújt a sportlétesítmények és köznevelési intézmények mellett a kulturális közösségi terek fejlesztésében is. Jelezte, hogy akad még feladat a város kulturális színterein: megújulásra vár a Koronázó tér 3. szám alatti épület, a volt Köztársaság mozi, valamint a Fekete Sas Szálló épülete.
Karnyújtásnyira van a történelem
Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója megjegyezte, hogy több mint 250 éves múltjukkal a levéltárak a legrégebbi közgyűjtemények Magyarországon. Közölte: “felelősségünk ugyanannyi évszázadra megőrizni a dokumentumokat, mint elődeink tették”. Úgy vélte, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár “budai központi épületéhez fogható szépségű” a Fejér megyei levéltáré. Fontosnak nevezte, hogy minél több tudományos kutató, családtörténész, iskolai nevelésben részt vevő használja, mert “itt karnyújtásnyira van a történelem”. Jelezte, hogy idén a megyei levéltárakban mintegy 400 millió forintos felújítási terv van, így reményeik szerint hamarosan Kaposváron és Salgótarjánban is hasonló események lesznek.
