Az államtitkár Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen jelentette be, hogy miután a kabinet megvitatta az orosz-magyar megállapodást, az azt követő héten az Országgyűlés elé terjeszti tárgyalásra és jóváhagyásra.
Lázár János ismét nyomatékosította, hogy az elkövetkező évtizedekben is – a világon az egyik legbiztonságosabbnak számító – paksi erőmű működtetésével érhető el a legolcsóbb áram, a bővítéssel pedig Magyarország növeli energiafüggetlenségét.
Brüsszel nem emelt kifogást
Az államtitkár a mintegy nyolcvanperces tájékoztatón reagált arra is, hogy az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivőjének tájékoztatása szerint a testület soha nem foglalt állást abban a kérdésben, kell-e tendereztetni vagy sem a paksi erőmű bővítésének ügyében.
Erre válaszolva Lázár János felidézte: 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi főigazgatóságot, tájékoztatva Günther Oettinger energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal. Ezután a magyar fél notifikációra meg is küldte a szerződéstervezetet az EU-nak, Brüsszel pedig kedden hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi beruházásról szóló orosz-magyar szerződés megkötése ellen.
Közölte ugyanakkor azt is, hogy a szükséges – például biztonsági és jogi – együttműködés érdekében munkacsoportot alakítanak az energiaügyi főigazgatósággal, de megismételte azt az álláspontját – hivatkozva az igénybe vett nemzetközi jogi tanácsadókra, akiket nem kívánt megnevezni -, hogy két állam megállapodása semmilyen formában nem sértheti a belső piac EU-s szabályait.
“Minden vizsgálat elé állunk”, mert a kormány szerint az előkészített konstrukció minden szabálynak megfelel – fűzte hozzá.
Kedvezményes hitel
Lázár János természetesnek nevezte egyúttal, hogy a 10-12 milliárd eurós paksi projekt megvalósítása során minden hatályos magyar és európai jogszabálynak – köztük a közbeszerzési és környezetvédelmi előírásoknak – meg kell felelnie a Roszatomnak.
A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi – nem pedig vállalati -, tízmilliárd eurós hitelkeretről az államtitkár azt mondta, Moszkva a piacinál – egy átlagosnak vett 5,6 százalékosnál – kedvezőbb kamatot és harmincéves lejáratot ajánlott Budapestnek.
Ezzel “az elmúlt negyven év legjobb üzletét fogja megkötni Magyarország”, amely a paksi beruházással és így az olcsó árammal Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága lehet – fogalmazott, kijelentve, hogy a kölcsön a magyar büdzsé által finanszírozható lesz, és nem kell miatta módosítani az alkotmány államadósság-plafonját, mert a konstrukció meg fog felelni az adósságpályának.
A tervek szerint a projektben legalább 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész – amit elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie a tárgyalásokon -, ez pedig minimum hárommilliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és legalább egymilliárd eurós adóbevételt a magyar államkasszának.
Lázár János többször is egyértelművé tette, hogy mindez nem egy üzleti projekt, hanem két ország államközi megállapodása.
Kifejezetten jó ár
Szavai szerint a Roszatom – más országok beruházásait figyelembe véve – kifejezetten jó áron épít majd új erőműblokkokat.
Ha a Roszatom megkezdi a reaktorok építését – amelyek várhatóan tíz év múlva kezdhetik meg működésüket -, megtenderezteti majd az eljárás minden lépését – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy magára a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EU-ban ma nem zajlik olyan nukleáriserőmű-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Lázár János megjegyezte, hogy “egy magyar-orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni”.
Szólt arról is, hogy az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel költsége nem épül majd be a Pakson előállított áram árába, “a hitel visszafizetéséért a teljes magyar költségvetés vállal garanciát”, nem pedig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vagy önmagában a paksi erőmű. Jelezte továbbá: a magyar villamosenergia-szükséglet fele a paksi bővítés után is “importból vagy megújuló energiából” származik majd.
Érdekházasság, amit a felek élveznek
Lázár János több tucat kérdést kapott a tájékoztatón. A Hír24 kérdése a Fidesz politikusainak 2008-ban, még ellenzékből tett, az oroszokkal való szoros kapcsolatot bíráló nyilatkozatait firtatta. Pártja akkori kritikáit, illetve a fideszes Illés Zoltán Paksról szóló népszavazási kezdeményezését azzal magyarázta, hogy ezek az erőműbővítés előkészítésére felhatalmazást adó 2009-es parlamenti határozat előtt hangzottak el, mert a határozat hiányában a kormánynak nem volt joga az akkori energetikai tárgyalásokra.
Oroszországot Magyarország kifejezetten fontos gazdasági partnerének nevezte, úgy fogalmazva, hogy e kapcsolat “egy érdekházasság, amelyet a felek egyre jobban képesek élvezni”. Nincs értelme, oka, sőt kockázatos lenne felrúgni az együttműködést – mondta az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy ha a beruházás költségei túllépik a tervezetet, azt ki állja, Lázár János azt felelte: “a felek közösen viselik” a hitelszerződésben foglalt aránnyal egyező mértékben.
Moszkvában kedden Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
