Az MTI összefoglalója szerint a projektben az infokommunikációs technológia, a zöldgazdaság és a kreatív ipar került a középpontba. Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa a konferencián elmondta: ezek a vállalkozások jelentősen hozzájárulhatnak a hazai GDP növekedéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez is. A válság hatására vállalkozások száma folyamatosan csökken, aminek oka, hogy a fiatalok vállalkozói aktivitása fogy, ezért is lényeges, hogy már középiskolás korban felkeltsük az érdeklődésüket – mondta.
A programban Magyarország saját innovációjaként hozta létre az e-Smart lehetőséget, megvalósította a mobil okospontokat, amelyek például egyetemekre, rendezvényekre tudnak kitelepülni, így SMART Pont-hálózat épülhet ki.
Harrach Péter, a váci térség országgyűlési képviselője a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a fiatalok vállalkozásindításának támogatásakor különösen fontos a pályakezdők munkához juttatásának szempontja, az hogy a Dunakanyar régiója megtalálja helyét a gazdaságban.
Hadházy Sándor, a szentendrei térség országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon mintegy 800 ezer kis- és középvállalkozás van, amelyeket az oktatás és a képzés területén is segíteni kell, és ezt szolgálta a szakképzés átalakítása is. Emlékeztetett a kormánynak arra a szándékára, hogy az unió új költségvetési ciklusában a források 60 százaléka vállalkozásfejlesztéshez legyen felhasználható.
Dietz Ferenc (Fidesz), a Dunakanyar SMART Pontnak 2013 decembere óta otthont adó Szentendre polgármestere köszöntőjében arra emlékeztetett: a város célja, hogy helyi, térségi és régiós szinten segítse a fiatalok munkavállalását, vállalkozásindítását és hozzájáruljon a kreativitásfejlesztéshez.
