Először Hódmezővásárhelyen emlékeztek
Antall József miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából emlékező beszélgetést rendezett Hódmezővásárhely önkormányzata és az Emlékpont szerdán délelőtt a Városháza dísztermében. Az első szabadon választott magyar parlament miniszterelnökének politikai életútját és szellemi örökségét kabinetjének egykori tagjai és párttársai idézték meg.
A beszélgetésen részt vett Balsai István alkotmánybíró, az Antall-kormány igazságügy minisztere, Kulin Ferenc irodalomtörténész, az MDF egykori alelnöke és Marinovich Endre, az Antall József Baráti Társaság elnöke, volt miniszterelnökségi kabinetfőnök. A beszélgetést Juhász Judit, az Antall József Baráti Társaság elnökségi tagja, az Antall-kormány szóvivője vezette.
Betegsége miatt nem tudott jelen lenni dr. Szabó Lajos, a kisgazdapárt egykori képviselője, de Vásárhelyre látogattak az MDF egykori tagjai, valamint Orosháza volt polgármestere az MSZP-s Varga István. A néhai miniszterelnök felesége Klára asszony is a beszélgetés résztvevője volt.
A vásárhelyi kapcsolat
Dr. Kószó Péter Hódmezővásárhely alpolgármestere emlékező beszédében az újkori Magyarország egyik meghatározó politikusáról beszélt. Mint a miniszterelnök személyes tanácsadója, napi kapcsolatban álltak, például a 1992-es szerb-horvát háború kitörése kapcsán, ahol összekötő szerepet játszott a vajdasági magyarság és a magyar kormány között. Emellett az alpolgármester is részese volt az 1988-ban Lakitelken megalakult MDF-nek első ülésének.
Antall József szerette hazáját és mindvégig következetes maradt elveihez, hangzott el. Egy nemrégiben napvilágra került levelezésből az is kiderül, Antall József már az 50-es években levelezést folytatott vásárhelyi tanárkollégájával a református gimnáziumban tanító Tornyai Sándorral. A levelezés témája már akkor a Klebelsbergi iskolamodell újbóli megteremtése volt. A levelezésből – mely remélhetőleg hamarosan közgyűjteménybe kerülhet – az is tudható, Antall József szerette a vásárhelyieket, és szerette a város íróját, Németh Lászlót, akit példaképnek, tanítónak tartott.
Antall József
Magyarország rendszerváltás utáni első kormányfőjének politikusi pályájára döntő hatással volt édesapja, aki az 1945 előtti Kisgazdapárt tagja volt, s mint köztisztviselő, a második világháború vészterhes éveiben üldözöttek tízezreinek ‑ lengyel menekülteknek és bujkáló zsidóknak ‑ segített. Az 1932-ben születetett Antall József, mint fiatal tanár “került be a történelembe” az 1956-os forradalom idején. Már ekkor határozott elképzelései voltak a jövőről, célja a demokratikus, többpártrendszerű Magyarország megteremtése volt. Politikai magatartása, a magyar szabadság melletti kiállása miatt áthelyezték, majd 1959-ben eltanácsolták a tanári pályától, így könyvtáros, muzeológus és kutató történész lett a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. A közgyűjteményben és annak élén eltöltött évtizedei alatt az intézetet világhírű kutatóműhellyé fejlesztette és munkát biztosított számos olyan embereknek, akiket a rendszer üldözött. A megalakult Magyar Demokrata Fórum felismerte benne a nagy képességű politikust, és elnökké választotta.
Az 1990-es, első szabad választások után nemcsak Magyarország, hanem lélekben a nemzet, 15 millió magyar miniszterelnöke is lett. Elsődlegesnek a nemzet iránti szolgálatot tekintette és ez alá rendelt mindent. Vallotta, hogy „egy politikusnál elsődlegesen az a mérték, hogy az ország érdekében mit tesz, s ezen belül természetesen vannak olyan politikai és morális normák, amelyeket meg kell tartania.” Kormányzása alatt zajlott le a szovjet csapatok kivonása, vagyis az ország szuverenitásának visszaszerzése. A külpolitikában a térségben egyedülálló nemzetközi elismertségre tett szert. Bevezette az országot az összeurópai intézményrendszerekbe és megalapozta Magyarország euro-atlanti orientációját. Eközben itthon politikai válságok egész sorával is kellett megküzdenie, melyek rendezésében kimagasló kompromisszumkészségéről tett tanúbizonyságot. A haza érdekében vívott áldozatos küzdelmének súlyos betegsége vetett véget; 1993. december 12-én 62 éves korában hunyt el.
