Egyáltalán nem jellemző, hogy tűzharcba keverednének az Országgyűlés őrzői, utoljára 1956-ban ropogtak fegyverek a Parlament környékén, – emlékeztet a Blikk –, most mégis lőteret béreltek számukra, ahol a lőgyakorlatok mellett a közelharcot is gyakorolhatják, és konditerembe is járhatnak.
Fotó: Kummer János
A lap az Országgyűlés Hivatalától megtudta, évente átlagosan négyszer mehetnek lőgyakorlatra az őrök az éves kiképzési terv alapján. Szakterülettől függően fejenként 200-300 darab lőszerük van egy évre, azaz alkalmanként 50-75 töltényt puffogtathatnak el.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai és rendőrségi szakértő a lap megkeresésére annyit elmondott: az őröknek a készségszintű fegyverhasználat miatt van szükség a gyakorlásra.
Csak viszik a pénzt
Legutóbb 7 millió 620 ezer forintot fizettek az őrök képzéséért, akkor jó modorra tanították őket. Egészen pontosan „kommunikációs készségeiket fejlesztő” tréningre küldték őket, idén júliusban. A képzésre – az indoklás szerint – azért volt szükség, mert az őröket fel kell készíteni arra, hogy 2014 tavaszától a Kossuth tér átépítését, az új látogatóközpont, valamint a parlamenti múzeum megalakulását követően megváltoznak az Országház őrzés-védelmi feltételei.
A díszegyenruhájuk sem két fillér volt. Mint azt korábban megírtuk, egy a nemzeti hagyományokat őrző veszprémi szabóság összesen nettó 170 millió forintért készítette el tavaly decemberben a mintegy 350 társasági öltönyt és kosztümöt.