Az elhíresült szónoklatot Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP-frakció zárt ülésén mondta. A beszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlenek juttatták el több szerkesztőséghez, de elsőként a közrádió döntött úgy, hogy sugározza. Az máig nem ismert, ki volt a “kiszivárogtató”. A beszéd sokakban felháborodást keltett, Budapesten és számos városban tüntetéssorozatot váltott ki.
Fotó: MTI / Marjai László
A Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt budapesti rendőrfőkapitány, továbbá 12 társuk 2006 őszi fővárosi eseményekkel összefüggő büntetőpere. A Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya 2013. február 11-én 15 pontban emelt vádat a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a szeptember 19. és 21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben.
2006. október 23-án ünnepelte az ország az 1956-os forradalom és szabadságharc 50., illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 17. évfordulóját, az állami megemlékezésen 47 ország képviselői voltak jelen, köztük államfők, kormányfők és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök. A nemzeti ünnep előtt Budapesten szeptember 17-től tüntetések voltak, amelyeket Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án az MSZP-frakció előtt elhangzott balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése váltott ki.
A volt kormányfő a Heti Válasznak azt mondta: ő az első perctől kezdve úgy gondolja hogy „egy jól felépített, alapvetően a politika által diktált koncepció alapozza meg ezt a pert. Szakmailag talán nem hibátlanok az eljárás alá vont rendőrök, de hogy nem bűnösök”, abban egészen biztos.
A nap krónikája:
– Több mint kétezer, védőpajzzsal és rohamsisakkal felszerelt rendőr hajnali három órára kiürítette a Parlament épülete előtti Kossuth teret, miután az ott 36 napja demonstrálók nem tették lehetővé a lezárt terület biztonsági átvizsgálását. A térről kiszorított néhány száz ember hajnalban a Nyugati térnél találkozott újra, de szétoszlatták őket.
– Délelőtt a Nádor utcánál mintegy kétszáz demonstráló gyűlt össze a Kossuth téri ünnepség helyszínét biztosító kordon mögött, a tér hajnali kiürítése ellen tiltakoztak. Őket a rendőrök a József Attila utca irányába szorították, a zászlófelvonás ideje alatt demonstrálókra gumibottal támadtak.
– A hivatalos állami ünnepség idejére lezárt Kossuth Lajos térre be nem engedett, mintegy ötezer fős, a későbbiekben egyre gyarapodó tömeg a Szent István-bazilikánál gyűlt össze, onnan a Corvin közbe, aztán az Astoriáig, majd a Nyugati tér felé vonult. A menethez több, maszkot viselő ember is csatlakozott.
– Délután három óra után, mivel a rendőrség közlése szerint a tömegből többen erőszakosan léptek fel, a rendőrök könnygázt vetettek be és a Bajcsy-Zsilinszky útra szorították a tüntetőket. Ők ott egy úttesten keresztbe fordított autóbuszt használtak ideiglenes barikádként, megpróbáltak akadályokat emelni az Arany János utcánál, vasdarabokkal és kövekkel dobálták a rendőröket. A Bajcsy-Zsilinszky útról kiszorított tömeg megtöltötte az Erzsébet és a Deák teret, a Károly körutat egészen az Astoriáig, ahol négy órakor megkezdődött a Fidesz és a KDNP nagygyűlése.
– A tüntetők – akik között sok bőrfejű, illetve az arcát sállal, maszkkal eltakaró volt – a rendőröket az Erzsébet térről felszedett és összetört márványlapokkal dobálták, a Deák téri evangélikus templomnál kockakövekből kezdtek barikádot emelni, a rendőrök ekkor lőttek először gumilövedékekkel rájuk. Délután öt óra után vízágyút, paprikasprayt és könnygázgránátokat vetettek be, a környék könnygázfelhőben úszott. Nem sokkal hat óra előtt a tüntetők beindítottak egy szabadtéren kiállított harckocsit, az néhány méterrel a rendőrsorfal előtt állt meg. Ezzel egy időben több száz tüntető támadt a rendőrökre, akik gumilövedékekkel kezdték lőni őket, és visszafoglalták a már álló tankot.
– A Fidesz megemlékezése háromnegyed hatkor véget ért. Hat óra előtt nem sokkal lovas rendőri roham indult, a Károly körúton az Astoria felé vágtató lovas rendőrök elől a demonstrálók a Dohány utcai zsinagóga előtti térre menekültek, és összeértek a Fidesz-nagygyűlésen részt vevők ezreivel.
– A rendőrség háromnegyed nyolckor kezdte meg az Astoriánál csoportosuló sok ezer tüntető szétoszlatását, a Blaha Lujza tér irányából vízágyút használtak, miközben rohamsisakos és védőpajzzsal felszerelt rendőrök a Rákóczi úton, illetve a Deák Ferenc tér irányából indultak meg. A tömeg nagyobbik részét a Múzeum körút, a kisebbiket a Rákóczi út vagy a Kossuth Lajos utca irányába tolták. A rendőrök könnygázgránátot lőttek ki és gumilövedékeket is használtak, az összecsapások alatt megsérült Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A késő esti órákra megbénult a közlekedés a belvárosban.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
– A Felvonulási téren az 1956-os emlékmű felavatását folyamatos motorberregéssel, sípszóval, bekiabálásokkal zavarták meg motorosok és demonstrálók, akik kifütyülték Gyurcsány Ferenc kormányfőt.
– A Blaha Lujza téren összegyűlt tüntetőket a rendőrök háromnegyed tizenegykor feloszlatták.
– A Kossuth Lajos utcában összegyűlt tömeg a folyamatosan kilőtt könnygázgránátok miatt a Ferenciek terére, majd az Erzsébet híd budai hídfőjéhez szorult vissza, és ott barikádot építettek. A tüntetők éjfél után elkezdtek fogyatkozni, sokan hazaindultak. Október 24-én éjjel fél kettőkor a rendőrség hókotrókkal áttörte a barikádokat és megtisztította az Erzsébet hidat.
– Gyurcsány Ferenc kormányfő késő este a nemzetbiztonsági kabinet ülése után, ahol Budapest rendőrfőkapitánya tájékoztatta a történtekről, az MTI-nek úgy nyilatkozott: a rendőrség határozottan és törvényesen lépett fel egy agresszív kisebbséggel szemben. Hangsúlyozta: sem joguk, sem lehetőségük nincs arra, hogy korlátozzák vagy átvegyék a rendőrséget irányító vezetők döntési jogkörét.
– Az Országos Mentőszolgálat aznapi ismertetése szerint a mentők száznál több sérülést láttak el, a sérültek közül több mint hatvanan szorultak kórházi ellátásra. A Fővárosi Védelmi Bizottság az események miatt bekövetkezett károkat csaknem 200 millió forintra becsülte. A belvárosban a forgalmi rend reggel hét órára állt helyre. A rendőrség az október 24-i bejelentése szerint 131 embert állított elő.
Nemcsak a tüntetők, hanem közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok is követelték a miniszterelnök lemondását. A kormány népszerűségvesztését meglovagolva a Fidesz az önkormányzati választásokat népszavazásnak állította be, majd győzelme után 72 órás ultimátumot adott a kormánynak.
A kabinet a helyén maradt, de Gyurcsány bizalmi szavazást kért maga ellen. A kormánypárti képviselők akkor még kiálltak mellette. A következő két évben többször voltak még utcai harcokba torkolló tüntetések. Számos tüntető, illetve az oszlatásban részt vevő rendőr sérült meg. A sérült civilek kártérítési pereket indítottak, sokukkal peren kívüli megegyezés született. A rendőrök közül csak keveseket sikerült felelősségre vonni. Sokan úgy vélik, a folyamat részeként erősödtek meg a szélsőjobboldali mozgalmak. Az ebben az időszakban történt eseményeket, emberi jogi visszaéléseket parlamenti testület is vizsgálta.
Gyurcsány Ferencnek mindig az volt az álláspontja, hogy nem ő, hanem általában a politika hazudott, ő erről lerántotta a leplet “szenvedélyes” szónoklatával. Azóta a volt kormányfő Orbán Viktort rendszeresen vádolja azzal, hogy voltaképpen ő is becsapja a választókat, régen túl van a maga őszödi beszédén.
A játékelmélet ismerői szerint minden kormány blöfföl. Az őszinteség csak ellenzékből értelmezhető. Ugyanakkor a hatalom nem csaphatja be korlátlanul a közvéleményt, mert előbb-utóbb nem hisz senki neki. Ezen alaptételek mentén a társadalomkutatók szerint el kell különíteni a hazugságot, a megtévesztést és a blöfföt. A politikus csak blöfföl, amikor olyan dolgot jelent be, amelyről érzi, talán tudja, hogy csoda folytán lehet elkerülni éppen az ellenkezőjét.
