Belföld

Száz éve kezdték a szegedi Dóm alapozását

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2013. 08. 15. 11:38

A Szent Dömötör templom bontásának megkezdése után pár nappal, 1913 augusztusában kezdték meg Szeged jelképének, a Dómnak alapozását.

Ma már úgy mondanánk: az utolsó békeév volt, hiszen egy esztendővel később, 1914-ben Ferenc Ferdinánd trónörökös 
meggyilkolása után kirobban az I. világháború. Ám ki gondolt ekkor még erre? Szegeden aligha akadt egyetlen olyan ember is, aki elhitte volna, hogy az ország második városa pár év múlva határváros lesz, mert elcsatolják a Délvidéket, és határon kell majd vesztegelnie a Szegedről Aradig futó gyorsvonatnak.

Szeged akkoriban éppen örül, és egyben siratott, mert megkezdődött egy hatalmas templom építése, ugyanakkor csákányok haraptak Szent Dömötör templom épülettömbjébe, hogy éppen ennek az újnak, a Fogadalmi templomnak készítsék elő területet.

Azt nagyon sokan tudják, hogy a szegedi Dómot 1930-ben szentelték fel, ám arról már jóval kevesebb szó esik, hogy a város leglátványosabb és legértékesebb építményét 1913 augusztusában – egyes források szerint egészen pontosan augusztus 4-én, hétfőn – kezdték el alapozni. Mint a korbeli újságokból kiderül, akkoriban nem kínozta kegyetlen meleg az építőmunkásokat, ugyanis 1913 emberemlékezet óta a leghidegebb júliust hozta Szegedre, 21 napon át esett az eső, és ez a borongós nyár átnyújtózkodott augusztusra is.

Talán ennek is köszönhető, hogy az alapozás munkálatai gyors ütemben haladtak, és a munka végeztével 5934,5 köbméter betont építettek be, így biztosítva egyes területeken 60, máshol 180 centiméter vastag alapot a Dómnak. Az előzményekhez tartozik, hogy a munkálatok megkezdése sok éves vitát zárt le, hiszen a szögedi polgárok jó ideig vitáztak azon, hova és kinek a tervei alapján kerüljön a város új ékessége. Végül 1911 december 30-án a város vezetése „Schulek Frigyes műegyetemi tanár terveit egyhangú lelkesedéssel elfogadván a szükséges kivitelezési költséget 2.837.400 koronában meghatározta és az építés foganatosítására elrendelte”.

„Álljon ezen templom az Isten dicsőségére, Szeged város lakóinak lelki javára, és a magyar építőművészet dicsérete a végtelen időkig.”  fogalmazódott meg a cél, amit később írásba is foglaltak, és bekerült a Dóm alapkövébe, amit 1914. július 27-én raktak le.

Ma már fölösleges azon gondolkodni, mikorra készült volna el a Dóm, ha nem robban ki a világháború. Ám tény: az első nagy világégés megszakította az építkezést, ami csak 1923 áprilisában folytatódott. Az elszegényedett, területének kétharmadát elveszített országban hatalmas adományok érkeztek az építésre (a legtöbbet, 10 millió koronát gróf Klebelsberg Kuno áldozta vagyonából),  és végül 1930. október 24-én pénteken reggel 7 órakor szentelték fel a Dómot, ami mintegy 4 millió pengő költségből épült meg.

De visszatérve a kezdetekre: a templom alapozásához, mint már említettem, le kellett bontani az ősi templom nagy részét, amelyből mára csak a Dömötör torony maradt. A Szent Dömötör templomban az utolsó misét 1913. július 13-án tartották, és a bontást július 22-én kezdték meg. Elsőként a szentélyt bontották le, de a régi templom egy része – és ez igazán építészeti különlegesség – még akkor is állt, amikor elkezdtek kinőni a Dóm falai a földből.

A végére már csak egy kérdést hagytam: vajon még ma is állnának Szeged középkori belvárosának, a Palánknak régi temploma, ha a Dómot a Dugonics térre építik meg. Mert bizony ilyen terv is létezett…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.