Belföld

A nagy Soros-összeesküvés Orbán ellen

A Heti Válasz szerint Soros György tavaly csaknem félmilliárd forintot költött a hazai „civil" ellenzék megerősítésére.

A holnap utcára kerülő hetilap – beharangozóként – visszaidézi, hogy május végén a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadása után Roger Scruton is azt mondta, hogy „Van összeesküvés az országuk ellen”. Az angol konzervatív filozófus egyértelműen a Soros-hálózatnak tudta be, hogy hazánk fasizálódásáról olvasni világszerte. A nagy Soros-összeesküvés megalapozottságát – elvileg – gyengíti, hogy az amerikai üzletember nevével fémjelzett alapítvány 2007-ben kivonult Magyarországról – írja a Heti Válasz, amely szerint azonban már megindult a „visszaszivárgás”.

Soros György
Fotó: Kummer János

A Soros György által szponzorált nemzetközi „mozgalom” tavaly már mintegy félmilliárd forintot költött a magyarországi „civil” baloldal megerősítésére. A fő kedvezményezett az Együtt-társelnök Juhász Pétert adó Társaság a Szabadságjogokért lett, de az Orbán-kormány utcai ellenzékéhez tartozó lobbicsoportok (Patent Egyesület, Mona Alapítvány, Háttér Társaság a Melegekért) majdnem 100 százalékban Soros György „kitartottjai”.

Mindemellett létezik Magyarországon egy uniós pótkasszaként, kvázi közpénzközvetítőként működő alap, ahol a támogatások elosztásában szintén kiemelt szerep jut a Soros-stábnak. A Norvég Civil Támogatási Alapból most július-augusztusban 3,5 millió eurót szórt ki a zsűri, és a teljes összeg harmada Soros-kompatibilis közéleti műhelyeknél landolt. Utóbbiak közül a legtöbb pénzt – 35 millió forintnyi eurót – a Krétakör Alapítvány kapta. A Heti Válasz úgy értesült: a Roma Sajtóközpont 100 ezer eurós támogatását azzal magyarázta az egyik döntnök, hogy „kell a választás előtt robbantani valamit a romapolitikában, amit ki lehet vinni Brüsszelbe”. További részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Soros és Orbán ugyanazt mondja

Néhány éve a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője mondta azt, hogy sok a hasonlóság Orbán Viktor és Soros György felfogása között. A Klubrádióban Csizmadia Ervin a tőzsdeguru 2008-as könyvét és a kormányfő beszédeit összevetve jutott erre a következtésre. Úgy látta, amiről az amerikai milliárdos korábban beszélt, azt mondja most Orbán Viktor.

Csizmadia Ervin szerint mindketten támadják azt a világrendet, ami egyenlőtlenségeket szül, amelyben a kis országok sokkal kevésbé részesülnek a javakból. Orbán Viktortól többször is hallhattuk, hogy az ország nemzeti érdekeit sokkal erőteljesebben kell képviselni, nem lehet sodródni az árral – mondta akkor Csizmadia Ervin, aki szerint Soros György és Orbán Viktor globális asszimmetria elképzelései meglepően azonosak.

A politológus úgy vélte: az őszinteség, az igazság és a forradalmiság nevében mindent leépíteni, ami eddig volt, eddig ezt látjuk Orbán Viktortól, de hogy mi ennek a pozitív kimenetele még nagyon keveset tudunk. Orbán Viktor egyébként azokban a napokban hivatalában fogadta Soros Györgyöt, a Soros Alapítvány elnökét. A megbeszélésen Soros György megerősítette, hogy 1 millió dollárral kívánja segíteni a magyarországi vörösiszap-katasztrófa utáni kármentést.

Soros most borúlátó a jövőt illetően

A magát a világ legjobban fizetett kritikusának nevező üzletember együttérez a magyar cégekkel, egy gazdaság sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy támogatja-e a vállalkozószellem kibontakozását. Soros György a minap Budapesten a Portfolio.hu, és a HVCA kockázatitőke-szövetség közös konferenciáján azt mondta: jobbá akarja tenni a világot. Ezzel magyarázta, hogy sokan támadják, amiért gyakran beavatkozik országok belügyeibe.
A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója szerint egy sikeres társadalomhoz meg kell találni az egyensúlyt a szabadpiac és az állami felügyelet között. Teljesen szabad vállalkozásoknál instabil és egyoldalú lesz a társadalom.

A vállalkozásokat felügyelni kell, de nem jó, ha nagyon egyoldalú lesz egy társadalom, és a felügyelet túl erős. Soros György példaként a „térséget elnyomó szovjet uralmat” említette.

A társadalmat kormányozni kell, a fékek és ellensúlyok rendszere azért fontos, hogy a vállalkozások teljesen szabadok lehessenek. A cégeket nem szabad annyira kontrollálni, hogy az már elnyomja az innovációt és a vállalkozói szellemet. Az állam nem lehet az innováció forrása. A szabályozás mindig egy lépéssel elmarad a valóságtól, ráadásul ezeket jellemzően politikai indíttatásból alkotják. A közérdek itt kevésbé fontos, mint a politikai érdek. A befektető szerint ezért fontosabb a működő piac, mint a túlszabályozottság. A véglet, a teljesen szabad piac sem megoldás, mert a szabad piac sem mindenható.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik