Pálffy Ilona a hétfői Népszabadságnak azt mondta: a köztársasági elnök dönt majd arról, hogy az uniós, illetve a hazai parlamenti képviselőjelöltekre ugyanazon a napon lehet-e voksolni. Most csak annyi biztos, hogy az uniós választást május 25-ére kell kitűzni, a magyar választás pedig az alaptörvény szerint áprilisban, májusban lehet. Az országgyűlési választás nem lehet húsvétvasárnap, vagyis április 20-án – tette hozzá.
Még folynak az egyeztetések a választások költségvetéséről, de az NVI-vezető becslése szerint választásonként legalább négymilliárd forinttal lehet számolni. Pálffy Ilona arról is beszélt, hogy már több közbeszerzési eljárást kiírtak, vannak már nyertesek is, például a határon túli magyarok értesítésére a Magyar Postával szerződtek, és a levélben szavazók regisztrációjához szükséges szoftver szállítójával is megállapodtak.
Ebben az évben nagyjából két és fél milliárd forintból gazdálkodhatnak. Abból kell fizetni a névjegyzékek összeállítására, a szavazatok összesítésére szolgáló informatikai beszerzéseket. Pálffy Ilona közölte, hogy a választások lebonyolításával összefüggő más kiadásokról még korai lenne beszélni, hiszen a különféle nyomtatványok – többek között a szavazólapok és a jegyzőkönyvek – előállítására még nem írták ki a pályázatot. Az idei keretben sok tétel, így a helyi informatikai fejlesztések költségei és a 11 ezer szavazatszámláló bizottság tagjainak díjazása sem szerepel, ami szintén jelentős összeg lesz.
Azzal kapcsolatban, hogy a határon túliak levélben történő szavazásának lehetősége miatt az ellenzék máris vitatja a 2014-es választások tisztaságát, Pálffy Ilona közölte: a levélszavazásnak van bizonyos kockázata és kétségtelen, hogy ebben az esetben nagyobb felelősségük van az egyes embereknek, de azt gondolja, “bízni kell bennük, hiszen miért akarnának csalni? Tekintsük felnőttnek a választópolgárokat!” – fogalmazott Pálffy Ilona.
