Pálffy Ilonát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi és koordinációért felelős helyettes államtitkárát nevezi ki a Nemzeti Választási Iroda elnökévé pénteki hatállyal Áder János köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára.
Az idén áprilisban elfogadott választási eljárási törvény értelmében önálló intézményként, saját költségvetéssel, kibővült hatáskörökkel és új elnevezéssel működő, az Országos Választási Bizottság titkársági feladatait is ellátó választási iroda vezetőjét kilenc évre nevezi ki az államfő.
Pálffy Ilona 2011 szeptemberétől tölti be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi és koordinációért felelős helyettes államtitkári posztját. A jogi végzettségű, 65 éves szakember 2011. augusztus végéig az Alkotmánybíróság főtitkáraként tevékenykedett, korábban pedig az Igazságügyi Minisztérium közjogi helyettes államtitkáraként és az Országgyűlési Biztosok Hivatalának hivatalvezetőjeként dolgozott.
A választási eljárási törvényben rögzített szabályok szerint a Nemzeti Választási Iroda elnökének nem nevezhető ki az, aki a megelőző négy évben köztársasági elnök, a kormány tagja, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. Emellett az elnök nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, és megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.
Az Országos Választási Iroda (OVI) neve május elején változott Nemzeti Választási Irodára. Sári Miklós, az iroda előző vezetője az MTI megkeresésére akkor arról beszélt, hogy az eddig gyakorlatilag „projektszervezetként” működő OVI munkatársainak jelentős része a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium választási főosztályának tagjaiból állt, és az elmúlt években 20-25-en dolgoztak itt. Mivel azonban az új választási törvény számos más feladattal is megbízta az új választási irodát, várhatóan a jelenleginél sokkal többen dolgoznak majd itt, például a határon túli magyar választópolgárok regisztrációjának kezelése miatt.
Sári Miklós akkor kilátásba helyezte, hogy a többletfeladatok, az új munkatársak érkezése és az intézmény működését biztosító saját háttérapparátus kiépítése miatt várhatóan lényegesen nagyobb költségvetési forrásból kell gazdálkodnia az irodának, amely – bár erről még nem született döntés – nagyobb ingatlanba is költözhet.
