Belföld

Soha nem látott előadás Szent István temploma felett – frissítve

Gőzerővel folynak az augusztus 17-i és 18-i koronázási ünnepi játékok próbái, illetve technikai előkészületei Székesfehérváron.

Székesfehérváron sokan már gigaprodukciónak nevezik a Szikora János rendezésében készülő darabot, amely első királyunk, István koronázási ceremóniáját mutatja be egy misztérium játékban. Kétszáz szereplővel dolgozik a rendező esténként, amit a nyilvánosság is nyugodtan végignézhet – teszik is, és látni való, hogy egyre nagyobb az érdeklődés. A két előadáson összesen 5760 ember nézheti meg az ideiglenesen felállított nézőtérről a darabot. A színház jelezte, hogy a megszerzett információnk helytelen volt, az előadás két napjára és a főpróba idejére (tehát augusztus 16., 17. és 18. napokon) hermetikusan lezárják a Nemzeti Emlékhelyet az északi kaputól a Városház térig. Ide csak azok mehetnek be, akik érvényes jeggyel rendelkeznek, illetve a produkció résztvevői. De két ledkivetítő segítségével a Belvárosban láthatják az előadást azok is, akik nem jutnak már be az előadásra.

Több szempontból is érvényes, hogy ilyen még nem volt: koronázási misztérium játékot még soha nem látott senki a magyar kereszténység bölcsőjének romjai, a Szent István által alapított Szűz Mária Prépostság felett; mióta a török elfoglalta Székesfehérvárt, még soha nem tartottak szentmisét Szent István sírja felett.

Amit a fehérváriak romkertnek hívnak, az a Szűz Mária Prépostság épületének maradéka. Ezt az épületet a török feldúlta, a négy tornyából az egyik felrobbant, mert lőszerraktárnak használták. A törökök a királysírokat kifosztották, de még ebben az állapotában is fenséges látvány volt az európai mércével is hatalmas épület. A török elvonulása után az osztrák pecsételte meg a prépostság sorsát – köveit széthordták, amiből építkeztek a felsővárosiak, illetve a mai püspöki palota a Szent István által alapított koronázó templom romjaiból épült fel.

Az augusztusi előadás díszletei biztosítják a Szent Jobb körmenete végén a szentmisét, amit Erdő Péter bíboros celebrál. Az augusztusi ünnepi időszakra sok embert várnak Székesfehérvárra Erdélyből és Moldvából, ahol a székelyek és csángók zarándok helynek tekintik Székesfehérvárt, Szent István szarkofágját.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik