1944 augusztus másodikán egyetlen éjszaka alatt csaknem háromezer romát megölve számolták fel az auschwitzi cigány tábort. A holokauszt minden tizedik és az Auschwitz-Birkenau-i megsemmisítő tábor minden harmadik áldozata magyar roma vagy magyar zsidó volt. A vészkorszak óta eltelt 69 év év, mégis ma is romák tucatjai fekszenek tömegsírokban, és szakemberek szerint gyenge a közösségi emlékezés. Ugyanakkor különböző forrásokból – levéltári anyagok, túlélők visszaemlékezései – összeállt egy lista azokról a helyekről, melyekről cigányságuk miatt elhurcoltak romákat. Ez csaknem 600 települést érintett az országban Ezzel együtt emléktábla mindössze körülbelül párszáz helyen van.
1944 nyarán több megyében internáló gyűjtőtáborokat létesítettek a “henye életmódot folytató, kóbor, megbízhatatlan” cigányoknak. Több településről pedig munkatáborokba vitték a romákat. A zsidósággal ellentétben, a romák többségét – miután nem volt semmilyen elvehető értékük – dokumentumok nélkül hurcolták el, vagy lőtték bele a falvak szélén megásott tömegsírokba.
A dobozi mészárlás
Az egyik legjobban dokumentált tömeggyilkosság A Dél-Alföldön, a Békés megyei Dobozon volt, ahol csendőrök kézigránáttal és golyószóróval végeztek ki a környékről összeszedett és megkínzott majd két tucatnyi romát, köztük asszonyokat és gyermekeket. A dobozi kastély előtt a cigányokat különválogatták, és az istállóba zárták, majd levéltári adatok és szemtanúk szerint 5 csendőr szorosan egymás mellé állította az embereket és kézigránáttal, gépfegyverrel pusztították el őket. Volt köztük egy várandós asszony is. A háború után 1956-ban előbb a Népbíróság elítélte a gyilkosokat, akik közül az elsőrendű vádlott életfogytig tartó, a másod-, harmad- és negyedrendű vádlott 8 évnyi illetve 5 évnyi börtönbüntetést kapott. Az ötödrendű vádlott külföldre menekült az igazságszolgáltatás elől.
A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik. Az üldöztetés a magyarországi romák csaknem harmadát érintette közvetlenül.
Emlék és aktualitás
Az idei legnagyobb civil holokauszt emlékezés a hagyományoknak megfelelően a budapesti Nehru parton lesz, a roma holokauszt emlékműnél. Az idén az emlékezésben külön hangsúlyt kapnak a 2008-2009-ben a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságok, miután sokak szerint a holokauszt óta nem történt olyan faji indítékú bűncselekmény-sorozat mint ezek a gyilkosságok, amelyben hatan haltak meg, köztük egy ötéves kisfiú. Az X Kommunikációs Központ híres színészek – köztük a szegedi kötődésű Kulka János – közreműködésével filmetüdöket is készített, szemtanúk és dokumentumok segítségével rekonstruálva a történteket.
„Sajnálatos, hogy a szélsőséges gondolatok újra felütötték a fejüket az országban, de mi nem akarjuk feszegetni a holokauszt megemlékezésünkön a sebeket” – mondta a Szeged24-nek a szegedi roma önkormányzat elnöke. A szegedi és a Szeged környéki romákat, akárcsak a helybeli zsidóságot az egykori téglagyárban gyűjtötték össze, és innen deportálták.
„A csendőrök járták a nagyobb telepeket és az utcákat és összeszedték az embereket. Az én családom úgy menekült meg a deportálástól, hogy olyan helyen lakott, ahol nem voltak feltűnően sokan romák. A családom azonban így sem úszta meg teljesen, édesapámnak és több családtagomnak a térdét lőtték át a csendőrök, amikor szökevényeket kerestek” – idézte fel emlékeit a szegedi roma elnök. Nagy Mihály elmondta, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat jövő hét kedden a Sziksóstón, egy kulturális és ifjúsági nap keretein belül emlékezik meg a roma holokausztról azzal az üzenettel, hogy „nem felejtünk, de megbocsájtunk.” Nagy Mihály hozzátette, Szegeden még nincs roma holokauszt emlékhely, de reményét fejezte ki, hogy hamarosan sikerül méltó emléket állítani az áldozatoknak.
