“Ezt a fajta előretekintő, önmagunk értékeiben biztosan, a magunk erejében meg a Jóisten segítségében bízó mentalitást szeretnénk megvalósítani” – mondta a házelnök. Hozzátette: mindaz, amit az elmúlt három évben tettek, ezt szolgálja, nemcsak a szűkebb, hanem a tágabban vett nemzetpolitikában, azaz a 15 milliós magyarságról gondoskodás politikájában is.
A kettős állampolgárokon is múlik a 2014-es siker
Kövér László szerint ez többé-kevésbé sikerült is. A házelnök arra az önmagának feltett kérdésre, hogy ez a siker választási siker is lesz-e majd 2014 tavaszán, úgy felelt: ez részben azokon is múlik, akik most részt vesznek a balatonfenyvesi rendezvényen. Vagyis nemcsak a magyarországi magyarokon, hanem mindazokon, akik már éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével – tette hozzá. Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: eddig csaknem 500 ezren igényelték, és több mint 400 ezren már meg is kapták a magyar állampolgárságot.
Arról, hogy milyen hatással lesz a 2014-es választásra a határon túli magyarok szavazata, a házelnök azt mondta, biztos abban, hogy “a magyarországi választások nem azoknak a szavazatain múlnak majd, akiknek nincsen Magyarországon állandó lakóhelyük. “Nem is szeretném, hogy ezen múljon” – hangsúlyozta Kövér László, aki szerint ugyanakkor abból a szempontból “óriási jelentősége van a következő választásnak”, hogy a jelek szerint a magyarországi baloldal – “ha már egyszer így adódott a kétharmadunk következtében, hogy azoknak is van beleszólásuk a nemzet ügyeibe, akik eddig abból ki voltak rekesztve” -, megpróbál a határon túli magyarok szavazataira is aspirálni.
Hosszú távon ezt a szavazati lehetőséget “nagyon fontos gyógyszernek” gondolja olyan “nemzetpolitikai bajainkra, amelyeket száz éve hordozunk magukkal”, és az elmúlt húsz évben bizonyos szempontból súlyosbodtak is, eljutva egészen drámai mélypontokig – mondta az Országgyűlés elnöke, példaként említve a 2004. december 5-ei népszavazást.
20 éves adósságot “törlesztettek”
Kövér László a parlamenti munkáról szólva elmondta: az elmúlt három évben ezernél több törvényt fogadtak el, melyek “koronája” az alaptörvény. Elfogadása húszéves adóssága volt a magyar társadalomnak, önmaga felé a magyar nemzetnek. A késedelmet a házelnök azzal indokolta, hogy 2010-ig – noha a Horn-kormánynak 1994-1998 között lett volna rá lehetősége, hiszen az SZDSZ-szel kétharmados többségük volt a parlamentben – “nem volt konszenzus, nem volt kétharmados parlamenti többséget maga mögött tudó megegyezés arról, hogy egy új alkotmányt “nyélbe üssünk”.
Az Országgyűlés elnöke az alaptörvényben foglaltakkal kapcsolatban kiemelte: nem elégszik meg azzal, hogy az állam működésének alapvető szabályait rögzítse, mint tette az 1989-től hatályos ideiglenes alkotmány, hanem “foglalkozik azzal is, hogy kik vagyunk – mármint mi magyarok, a magyar nemzet -, milyen hagyományokat tisztelünk, milyen értékeket ápolunk, milyen erkölcsi elvekre szeretnénk felépíteni hazánkat, a jövő Magyarországát, milyen Magyarországot szeretnénk a gyerekeinknek, az unokáinknak hátrahagyni”.
Hozzátette: az alaptörvény arról is szól, hogy “mi egy nemzet vagyunk, egy és oszthatatlan nemzetnek fogjuk fel magunkat”, és a magyar állam, a mindenkori magyar politika felelősséget visel a határon túli magyarokért, köteles velük foglalkozni, és támogatja közösségi önkormányzataik kiépítését, valamint kapcsolattartásukat nemcsak az anyaországgal, hanem egymással is.
