Andor László szerint nem lehet arról beszélni, hogy az unióban vagy Nyugaton bármiféle előítélet vagy elfogultság lenne Magyarországgal vagy akár a kétharmados parlamenti többséggel bíró magyar kormánnyal szemben.Az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa a Népszavának adott interjúban azt mondta: az, hogy mégis kialakult egy feszült helyzet, és különféle eljárások indultak, döntően annak a nagyon gyors, sokszor elsietettnek mondható törvényalkotási folyamatnak a következménye, amely Magyarországon lezajlott.
Szerinte az EB egyes lépéseinek semmi közük ahhoz, hogy jövőre európai választások lesznek, hiszen azokon politikai pártok indulnak, “amelyek képviselői majd bekerülnek az EP-be, ennek pedig nyilván hatása lesz arra, hogy milyen EB áll össze. De ez önmagában nem befolyásolja, hogy kik lesznek a későbbi biztosok, hiszen a tagállami miniszterelnökök jelölnek biztost”. A magyar kormány ilyen típusú spekulációját nagyon nehéz lenne igazolni.
Fotó: Neményi Márton
“Minden biztos a dolgát végzi. Azt teszi, amiről úgy gondolja, hogy a rábízott területen szükséges. Az EB-nek pedig minden területen az a feladata, hogy az uniós szerződés fölött őrködjék. Ez az, amit legtöbbször el szoktunk mondani a Bizottság mandátumával, küldetésével kapcsolatban. Az EB a szerződések őre és azok végrehajtásáért felel, hiszen azokat az összes uniós ország elfogadta. Nincs olyan szerződés, amely úgy lenne érvényben, hogy ne fogadta volna el minden tagállam” – emlékeztetett Andor László.
Foglalkoztatási ügyek kapcsán a biztos emlékeztetett rá, hogy a magyar statisztikáknál meg kell nézni, hogy mennyi az úgynevezett közfoglalkoztatott vagy közmunkás, s hányan vannak a tényleges munkaerőpiacon. A cél az lenne, hogy a versenyszféra foglalkoztató képessége tudjon növekedni, amiről ma nem beszélhetünk. Ráadásul sokan azért válnak közfoglalkoztatottá, mert nagyon rövid a munkanélküli segély időszaka. “Az, hogy 90 nap után nincs lehetőség munkanélküli segélyre, sokakat kényszerhelyzetbe hoz, amire nincsen példa máshol az EU-ban. Magyarországon kívül nem jellemző a hat hónap alatti időszak, s voltak olyan országok, ahol éppen a válság időszakban hosszabbították meg a munkanélküli segélyezést, például Lettországban – emlékeztetett.
