A kormány tavaly ősszel – azóta sem ismert – nemzetbiztonsági rizikókra hivatkozva döntött a nyerőgépek szinte azonnali és csaknem teljes körű betiltásáról. Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság ugyanakkor támogatta, hogy a kormány tíz vidéki kaszinó üzemeltetési jogára meghívásos pályázatot írjon ki, mivel nem tártak fel e körben nemzetbiztonsági kockázatot. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja, hogy meghívásos pályázaton válasszák ki az üzemeltetőket.
Az MSZP szerint a Fidesz a trafikmutyi után kaszinómutyira készül, saját “vazallusainak” akarja juttatni az engedélyeket. Az MSZP nem támogatja, hogy magántőke bevonásával kaszinók létesüljenek, ez csak állami beruházással, állami felügyelet mellett fogadható el – jelentette ki. A Jobbik szintén maffiamódszereket emlegetett és biztosra vette, hogy a koncessziós jogok elosztásakor ugyanaz fog történni, mint a dohányboltoknál. A kormány “maffiaszerű módszerekkel, elképesztő és ostoba magyarázatokkal kinyírta a teljes szerencsejáték-ipart”, amelyet most újraoszt, és a kabinettel jó kapcsolatban lévő üzleti körök lesznek a kedvezményezettek.
Bár a kormány tavaly októberi döntését azzal indokolta, hogy világnézetével összeegyeztethetetlen a szerencsejáték, meg kell akadályozni, hogy a válság miatt amúgy is elszegényedett emberek félkarú rablókba dobálják a pénzüket, most úgy tűnik, a költségvetés érdeke felülírja ezt. A nemzetgazdasági miniszter kizárólag költségvetési megfontolásokból javasolta a koncessziós pályázatokat.
“Nem ördögtől való”
Hétfőn Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja legalábbis azt mondta: költségvetési megfontolások alapján javasolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy egy állami kontroll alatt tartott, külön eljárásban engedélyeztetett és ellenőrzött, úgynevezett másodvonalas kaszinóüzemeltetésre koncessziós pályázatot írjon ki. Azt mondta, nem fog tudni bárki bármilyen minőségében és feltétel nélkül kaszinót nyitni.”
Viszik a nyerőgépeket
Fotó: MTI
A kormánypárti politikus nemzetbiztonsági szempontból támogathatónak és „nem ördögtől valónak” nevezte az elképzelést, ami költségvetési bevételt jelent. Szerinte az állami kontroll lehetővé teszi, hogy a korábbi, a nyilvánosságnak nem megismerhető jelenségek ne forduljanak elő. Továbbra is az az álláspontjuk, hogy a játékszenvedély családokat tesz tönkre, ezért szűkítették a piacot. Hasonlóan érvelt Selmeczi Gabriella szóvivő is, aki nem tudta elképzelni, hogy az történjen újra, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt, hogy a játékgépek világában háborítatlanul mossanak tisztára olajbizniszben szerzett pénzeket.”
A piac egykori szereplői ugyanakkor már tényként beszélnek arról, mely városokban, kik nyithatnak kaszinókat. Elsők között emlegetik azokat a városokat, ahol nemcsak fideszes vezetés van, hanem finanszírozandó élvonalbeli focicsapat is. Egyes településeken ugyanakkor úgy tudják, nekik 300-500 milliót kell fizetni a koncessziós díj felett a kaszinónyitás jogáért – írja a Népszabadság.
Még ennél is különösebb, hogy a Népszava iparági forrásai szerint az új kaszinókban üzemeltethető “félkarú rablókra” vonatkozó szabályok lazábbak, mint a visszaélés veszélye miatt tavaly ősszel betiltott nyerőgépeknél voltak, így további szigorítás nélkül a tervezett vidéki kaszinók az adócsalás melegágyai lehetnek.
A kaszinókban nem előírás, hogy a pénznyerő automatákban legyen úgynevezett integrált ellenőrző készülék (IEK), amely a gép “fekete dobozaként” rögzíti a játékokat, téteket és kifizetéseket. ( IEK-et még a betiltott kocsmai gépekben is kötelező volt működtetni.) Az sem előírás, hogy a játékgépek be legyenek kötve a Nemzet Adó- és Vámhivatalhoz, így nem ellenőrizheti a forgalmat és a nyereséget, ez “önbevallásos” alapon működik.
Már annak idején is azzal vádolta az ellenzék a kormányt, hogy új szereplőket hozott helyzetbe a magyar szerencsejáték-piacon, amikor októberi rendkívüli ülésén döntött a szerencsejáték-törvény ismételt módosításáról és gyakorlatilag betiltotta a “pénznyerő-pénznyelő” automatákat. A kabinet előző év szeptemberében már drasztikusan megemelte a pénznyerő automaták adóját.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség akkor tiltakozott, mondván, a játékadó ötszörösére emelése rövid időn belül a teljes piacot bedönti. 1200 magyar vállalkozás mehet tönkre. Az októberi döntés nagy nyertese a három nagy, részben korábban is állami érdekeltségbe tartozó kaszinó, ahol a pénznyerő automaták bevétele tavaly, nem kis részben a parlament döntésének köszönhetően, az előző évi 275 százalékára emelkedett – írta a Népszabadság.
Az ördög maga
Demetrovics Zsolt addiktológus az FN.hu-nak korábban elmondta, a játékszenvedély rabjainak nagyon fontos, hogy az örömérzet azonnali legyen, ezért igazán addiktívak az olyan játékgépek, melyek azonnali jutalmat kínálnak. Éppen ezért a lottó, totó vagy hasonló, hosszabb kifutású nyereményjáték lényegesen kevésbé veszélyes a betegség szempontjából, ráadásul a veszteség is jóval alacsonyabb. A gyors lefolyású játékoktól sokkal könnyebb függővé válni.
A szakember szerint a jogi szabályozás egyik fontos eleme lehetne, ha az állam a szerencsejátékból szerzett bevételt a megelőzésbe és a kezelés működtetésébe forgatná vissza, hiszen sok lehetőség van a szenvedély gyógyításának és kezelésének promóciójára. Az addiktológus kiemelte, bár a többség csak rekreációs céllal játszik, aki már beteg, abból nem lehet mérsékelt fogyasztót “nevelni”, éppúgy, ahogy az alkoholistából sem lesz szociális ivó. A kezelés többek közt gyógyszeres terápiákkal is folyhat, de Demetrovics Zsolt szerint igen hatékony az önsegítő rendszerekkel, pl. az anonim csoportokban való részvétellel folyó terápia is.
