A riporteri felvezető kérdésre a kormányfő közölte: a dokumentum Európáról, arról szól, hogy lehet-e önkényesen megváltoztatni alapdokumentumokat, beleszólnia egy EU-intézménynek egy ország belügyeibe, hiszen a jelentésben olyan megállapítások vannak, amelyek sértik a tagországok garantált szuverenitását, ami súlyosan gyengítheti az EU-kohéziót. „Ez egy európai baloldali akció”, amelynek az előzménye az a kudarc, amit az MSZP szenvedett el. A baloldal összefonódik a tőkével, a jelentés mögött pedig olyan cégek állnak, amelyek érdekeit sérti a rezsicsökkentés. A közrádió műsorvezetője jónak tartotta volna, ha már 2006 őszén is hasonlóan vizsgálódott volna az EP, de a kormányfő szerint most sem az ő kormányzását érte a kritika, hanem a magyarokat, amiért nem lett liberális az új alkotmány. Szerinte Brüsszel ugyanazt mondja, mint Moszkva vagy Rákosiék annak idején.
Fotó: MTI / Beliczay László
Orbán Viktor szerint itt már nem arról van szó, hogy „ők elkövettek valami súlyos hibát”, hanem arról, hogy Európa a szabad nemzetek társulása, a tagállamok nem arra szerződtek, hogy egy birodalom részévé váljanak. Szerinte addig nem is lesz béke, amíg nem vonják vissza a bankadót, nem emelik újra a rezsit, márpedig ők ezt biztosan nem teszik meg. A kormányfő közjogi szamárságnak nevezte, hogy az ország állapotát az alkotmánybíróság státusa alapján bírálják, hiszen számos uniós országban gyengébb a testület hatásköre, de olyan is van, ahol nincs is ilyen intézmény. “Ma az európai emberek nagyon súlyos válságban élnek, az EU-nak az volna a dolga, hogy segítsen a kormányoknak kivezetni népeiket ebből a válságból, ehhez képest beleavatkoznak más országok ügyeibe, amely egyébként éppen jó ösvényen halad, és kifelé tart a válságból – tette hozzá. Szerinte a szovjet birodalom fennállása óta egyetlen hatalom sem próbálta korlátozni Magyarországot, amelynek éppen ezért ki kell állnia a függetlensége mellett. “Ha azt akarjuk, hogy a gyerekeink szemébe nézhessünk, nem is tehetünk mást.” Elmondjuk nekik, hogy itt birodalmat akarnak építeni, és mi ezt nem hagytuk. Vagy hagyjuk, hogy kihúzzák a lábunk alól az országot, vagy nem hagyjuk – mondta.
Orbán Viktor az interjúban azt mondta, csütörtökön a magánházához tüntetők „zúdultak”, hogy tiltakozzanak a Kúria döntése ellen, amely érvényesnek ítélte egy felperes devizahiteles szerződését. A kormányfő közölte: noha felesége “fogadta őket” és az övé egy vendégszerető család, de azért ezt, ha lehet, ne tegyék a jövőben. Szerinte neki, mint állampolgárnak az az alapvető kérdés, hogy a devizahitel hibás termék-e vagy sem. Ez állandóan elsikkad, pedig az igazságszolgáltatásnak valójában erre a kérdésre kellene jogi választ adnia. A PSZÁF-elnök korábbi állásfoglalását a devizahitelekről olvasva Orbán Viktor nagyon szégyellte magát, amikor Szász Károly óvatosságra intette a bíróságokat. A PSZÁF ugyanakkor autonóm szerv, a kormánynak nem volt hozzá semmi köze – jelentette ki. “Százezrek vettek fel Magyarországon ilyen hitelt, a tőkerészt már rég kifizették, a kamatokat még ma is nyögik, de úgy tűnik, az igazságszolgáltatás ezzel nem tud mit kezdeni. Más országokban ennél jóval kevésbé hibás termékek miatt is született már súlyos elmarasztaló ítélet, ehhez képest nálunk a PSZÁF például, amely egyébként az állam része, a dolga pedig a lakosság védelme lenne, tehetetlennek látszik – mondta Orbán Viktor.A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy világszerte ismert jogintézmény, amely arról szól, hogy “nem árulhatok akkor sem hibás terméket valakinek, hogy ha elmondom neki, hogy könnyen lehet, a termékem hibás”. Mint mondta, a kabinet háromszor is szembenézett a devizahitelek problémájával, hiszen létrehozta a végtörlesztés, az árfolyamgát és az eszközkezelő intézményét. “Nem azt magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet, hanem a kormányzat eszközeit bevetjük. Az igazságszolgáltatásnál nem ezt látom” – tette hozzá.
A kormányfő elárulta:a pedagógusok szeptember elsejétől valóban jelentős béremelésben részesülnek, de ezen túlmenően a másoknak ígért béremelések egy része “kacsa”, a kormány jelenleg nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra más dolgozóinak fizetésemelésére. A pedagógusbérek növelését a kormányfő azzal indokolta, hogy “a gyermekeinkben van a jövő”, ők a legfontosabbak, márpedig velük a tanárok foglalkoznak a legtöbbet, így alapvető, milyen emberek, milyen tudásúak, mennyit keresnek, nyugodt és kiegyensúlyozott hátterűek-e. Ezért döntött úgy a kabinet, hogy az egészségügyi dolgozók után szeptembertől a pedagógusok bérét emeli, bevezetve az életpályamodellt.
Az interjúban szóba került a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény is, amelyet szerdán Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. Ezzel kapcsolatban a kormányfő közölte: a kabinet megfontolta az államfő észrevételeit, és változik is a javaslat. Az indítványt várhatóan pénteken fogadja el újból az Országgyűlés.
