Péterfalvi Attila csütörtökön az MTI-nek azt mondta, az érintettek személyiségi jogaik megsértése miatt fordulhatnak a bírósághoz, például a fényképükhöz fűzött megjegyzések, jelzők miatt. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke utalt arra, hogy az eddigi bírói gyakorlat következetes abban, hogy jogsértőnek találja a – korlátozott nyilvánosságnak számító – közösségi portálokról „más céllal” levett fényképek felhasználását. Jelezte: a Fővárosi Ítélőtábla már több hasonló ügyet is tárgyalt.
Jelezte ugyanakkor, ha az internetes oldal például egy amerikai szerverről fut, akkor nagyon nehéz a jogérvényesítés, mert, mint mondta, az Egyesült Államokban a véleményszabadság szinte korlátozhatatlan jog. Kitért arra is, a Médiahatóság kompetenciája, hogy adott esetben, például uszítás esetén letiltasson egy internetes oldalt. Az adatvédelmi biztos arra is felhívta a figyelmet, ha valaki részt vesz egy – a szombati felvonuláshoz hasonló – rendezvényen, az nyilvános közszereplésnek minősül, így arról „korrekt tájékoztatással” lehet tudósítani, illetve képeket megjelentetni.
Péterfalvi Attila arra is kitért, ha valaki önként kéri, hogy vegyék fel a listára, azaz nyilvántartásba, az „rendben van”, bár miután különleges adatról – szexuális irányultságról – van szó, ezért ahhoz írásbeli hozzájárulásra lenne szükség. Az MTI azért kereste meg az adatvédelmi hatóság elnökét, mert egy internetes oldalon ismeretlenek közzétették azoknak a nevét, illetve fényképét, akik szerintük várhatóan részt vesznek a Budapest Pride szombati rendezvényén. Az oldal elindítása után nem sokkal ugyanakkor többen is kérték, az ő nevüket és fényképüket is jelentessék meg.
Elmű – vizsgálati kérdés
A NAIH elnöke az Elmű vélt listázásáról azt mondta, a hatóság vizsgálatot fog folytatni az ügyben, ám még nem kapták meg a megkeresést. Szerdán Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő bejelentette, az adatvédelmi hatósághoz fordul, mert szerinte az Elmű listázza egyes dolgozóit. A párt rezsicsökkentésért felelős képviselője azt mondta: a cégnél – amely korábban „a leggyorsabban és a legnagyobb erővel feküdt keresztbe” a rezsicsökkentésnek – egy belső utasítás alapján listázzák azokat a munkavállalókat, akik mandátumot szereztek például önkormányzati testületekben. Az ő adataikat összegyűjtik, és eljuttatják a többségi tulajdonos RWE németországi központjába – tette hozzá. Péterfalvi Attila erre utalva azt mondta, ha valaki egy önkormányzat képviselője, az közérdekű adat, ám ennek a kezelése már „vizsgálati kérdés”.
Az Elmű szerint szó sincs listázásról, csak egyszerű munkajogi kérdés, hogy a munkavállalóknak jelezniük kell a mellékállást vagy egyéb elfoglaltságot, ennek nincs politikai vagy vallási vonzata. Boros Norbert sajtószóvivő szerint a képviselő fél- vagy téves információt kapott, sem politikai, sem világnézeti, sem vallási listázás nem folyik a cégnél.
Az összeférhetetlenség miatt azt valóban jelezni kell, ha valaki cégtulajdonos, vagy olyan cégben dolgozik, amelyik potenciális beszállítója az áramszolgáltatónak. Az oktatási tevékenységet, a közérdekű munkavállalást azért kell bejelenteni, hogy a munkaidőt, a munkaidő-kedvezményt rendezzék. Ez szolgálja, hogy a cégben erkölcsi tisztaság legyen – tette hozzá.
