Valamikor ezen a területen Zamárdi legszebb nyaralója üzemelt. Az ötvenes években kimondottan menő dolog volt a KÖZÉRT üdülőjében nyaralni, de a SZOT villájaként is rengeteg vendéget fogadott ez az épület és telke. Az 1955-ben készített fotó alapján az derül ki, hogy akkor még voltak úriemberek és úrhölgyek. Talán még a békeidőből maradtak meg. Aztán évtizedeken át megőrizték úri mivoltukat, legalábbis vigyáztak arra, amit birtokoltak.
Egy ideig így tett a jelenlegi tulajdonos is, a Tolna Megyei Önkormányzat is, de három esztendeje elbocsájtotta a gondnok házaspárt, és lakatot tett a kapura. A fű nem nő, hanem felveti az egész udvart, bár ez lenne a kisebb baj. A fák szép csendben vagy nagy robajjal ki-kidőltek, a focikapuk széthulltak, a gaz és a szemét lett az úr. Mindez az üdülőkörzet legszebb területén. A szomszédos wellness és strand látogatói naponta szembesülnek a lepukkant, rozoga önkormányzati birodalommal. A bedobált mocsok és a benne élősködő patkányok lassan a növényzetet is kiűzik, az már a Margittay utca járdájára borult, esélyt nem adva a gyalogosközlekedésnek.
Az itt élő emberek már sokszor megkeresték Zamárdi hivatalát, de nem mozdult a füle botja sem. Az pedig végképp nem érthető, hogy egy megyei önkormányzatra miért nem vonatkozik az országos parlagfű-rendelet.
A környékbeliek már azt sem bánják, ha a kétszázmilliós ingatlant azért züllesztik le, hogy valamelyik csókos olcsóbban meg tudja venni. Csak már venné meg, és csinálna vele valamit, például a tábla ellenében inkább kinyitná az kaput, és rendet csinálna!
A szégyentelekről a Zamárdi Baráti Körtől kaptuk az információkat.
