Idén szeptember 1-jétől a jövő tavaszi általános választásig nem tartanak időközi országgyűlési képviselőválasztást – döntött a parlament hétfőn a kormánypártok javaslatára.
A választási eljárási törvény módosítását a Fidesz-KDNP támogatta, az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.
A fideszes Gulyás Gergely az időközi választások szüneteltetését azzal magyarázta, hogy a parlamentnek külön kellene döntenie a választókerületek meghatározásáról, így ha a nyári szünet után üresedik meg egy mandátum, leghamarabb októberben vagy novemberben lehetne megválasztani az új képviselőt, akinek februárban véget is érne országgyűlési munkája.
Levélben szavazók
Az új, most elfogadott eljárási szabályok szerint a Nemzeti Választási Iroda a voksolást megelőző időszakban honlapján naponta közzéteszi a névjegyzékkel, majd a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, köztük a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számát.
Levélben csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazhatnak majd, az itt élő, de külföldön tartózkodó szavazópolgárok a külképviseleteken adhatják le voksukat. Gulyás Gergely ezt zárószavazás előtti javaslatában úgy indokolta: visszaélésekhez vezethetne, ha a magyarországi lakcímmel rendelkezők is szavazhatnának levélben, nem lehetne ugyanis megállapítani, hogy ezt igénylő belföldi magyar állampolgár tényleg a lakóhelyén kívül tartózkodik-e a szavazás időpontjában.
A Nemzeti Választási Bizottság tagjai nemcsak betekinthetnek a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók névjegyzékébe, hanem össze is vethetik azt más dokumentumokkal, például a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival.
Ugyancsak a levélben leadott szavazatokkal összefüggő változtatás, hogy a választási bizottság tagjai és a megfigyelők a szavazási iratok ellenőrzésének teljes folyamatát figyelemmel kísérhetik. Ekkor a sajtó is jelen lehet, de csak úgy, hogy személyes adatok nem sérülnek. A megfigyelők és a sajtó a levélben leadott szavazatok számlálásának teljes folyamatát is figyelemmel kísérhetik.
Ellenzékiek is felügyelhetnek
A kormánypártok lehetővé tették azt is, hogy az országos listát állító pártok öt megfigyelőt bízzanak meg azzal, hogy a Nemzeti Választási Irodában ellenőrizzék a szavazási iratokat és a voksok összeszámlálásának törvényességét.
Az előterjesztő fideszes Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy a Transparency International, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és más jogvédő szervezetek felvetései alapján iktattak többletgaranciákat a törvénybe.
Zárószavazás előtt módosítottak a választójogból való kizárás szabályain is. Az eredeti javaslat szerint nemcsak a gondnokság alá helyezéskor vagy annak felülvizsgálatakor lehetett volna kizárni valakit a választójogból a belátási képesség hiánya, illetve korlátozottsága miatt, hanem attól függetlenül is. Ez a lehetőség megszűnik.
Lehetővé tették azt is, hogy a gondnokság alatt álló, a választójog gyakorlásából kizártak választójogának megállapítására irányuló bírósági eljárások soron kívül folyhassanak le.
A módosítással döntöttek az önkormányzati választások lebonyolításával összefüggő szabályokról is. Meghatározták az egyéni választókerületek kialakításának rendjét, előírva, hogy azok összefüggő területet alkossanak, a választásra jogosultak száma pedig megközelítően azonos legyen.
Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a főpolgármester-jelölt, valamint a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg nagyjából két hónappal a választás előtt.
Az egyéni és az egyéni listás jelölteket, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 27. napon kell bejelenteni. A pártok kompenzációs listáit, illetve a megyei és a fővárosi listáit egy nappal később.
