A tárcavezető napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, csak az együttműködés és az összefogás vezethet sikerre. Van egység és összefogás, hiszen összefogott minden állampolgár, a hivatásosok, az önkéntesek, a parlamenti pártok és a média is – tette hozzá. Pintér Sándor kiemelte: eddig egyetlen ember sem halt meg, tűnt el az árvíz miatt. 1315 embert kellett kitelepíteni, és jelenleg 802 kilométeren védekeznek az ár ellen, amely ezekben az órákban hagyja el Budapestet.
A Duna 40-43 centivel magasabban tetőzött a valaha volt legmagasabb vízszintnél. Ennek dacára fő védmű nem szakadt át. A legnehezebb a helyzet Győrújfalunál volt, illetve Pilismarótnál jelenleg is az, ahol mozog az ideiglenes gát – mondta.
A szereposztás
A miniszter emlékeztetett: a rendkívüli időjárás hatására soha nem látott árhullám vonul le a Dunán. A miniszterelnök és a katasztrófavédelem vezetője a helyszínen, a honvédelmi miniszter a honvédség köreiben, a belügyminiszter a központi irányításban veszi ki a részét a védekezésből. Jelenleg 15 ezren dolgoznak a gátakon, ebből 3400 rendvédelmi dolgozó, 7700 honvédségi alkalmazott.
A belügyminiszter külön megköszönte a katasztrófavédelmi dolgozók, a tűzoltók, a rendőrök, a Terrorelhárítási Központ munkatársai, a polgárőrök, a büntetés-végrehajtási dolgozók, illetve az elítéltek segítségét. Kiemelte a honvédségi helikopterek tevékenységét, amely nélkül – szavai szerint – „nem lehetett volna megmenteni” Győrújfalut és a Szigetközt.
Eddig tartott a szocialista szélcsend
Harangozó Tamás (MSZP) a felszólalásra reagálva elmondta, pártja is kivette a részét a védekezésből, aktivistái is dolgoztak a gátakon és „politikai szélcsendet” biztosítottak a kormánynak azzal, hogy nem fogalmazták meg kritikáikat, amikor a védekezés volt a legfontosabb. Köszönetet mondott a hivatásosoknak, akiknek munkáját szerinte nemcsak a rekord méretű ár, hanem „a miniszterelnök csillapíthatatlan kampányjelenléte is nehezítette”.
Harrach Péter (KDNP) ez utóbbi megjegyzést bírálva azt mondta, a szocialista képviselő elfeledkezik arról, hogy a munkát szervezni és vezetni is kellett, a miniszterelnök pedig ezt személyesen tette.
A jobbikos Vona Gábor a többiekkel együtt köszönetet mondott, és jelezte, hogy saját pártja 13 ezer embert mozgósított és 10 millió forintot ajánlott fel a mentésre. Az ellenzéki frakcióvezető azt mondta, a nehéz helyzet azt bizonyította, a magyarok nemes célért igenis képesek az összefogásra. Sajnálatát fejezte ki, hogy az MSZP „mégsem tudta türtőztetni magát”.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte, Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. Olyanok dolgoztak együtt a gátakon, akik máskor egymás köszönését sem fogadják – fogalmazott. Harangozó Tamásnak válaszolva azt mondta: továbbra is szükség van az összefogásra, a veszély ugyanis még nem múlt el, és örülne, ha az Országgyűlésben is mindenkinek ez lenne a véleménye.
Pintér hosszabbítást kért
A belügyminiszter előzőleg benyújtotta a parlamentnek a 2013. június 4-én kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításához történő hozzájárulásról szóló határozati javaslatot. Az indítvány elfogadásával az Országgyűlés fehatalmazza a kabinetet, hogy a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet hatályát legfeljebb július 19-ig meghosszabbítsa. Közben újabb területekre hirdetett ki veszélyhelyzetet a kormány.
Pest megyében a szigetszentmiklósi, a ráckevei és az érdi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi járás, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi járás, Baranya megyében a mohácsi járás közigazgatási területére is vonatkozik a veszélyhelyzet.
A veszélyhelyzet kihirdetésével rendkívüli intézkedéseket vezettek be. Ha kíváncsi rá, mit tehet a kormány, kattintson ide!
