Megírtuk, a közétkeztetés reformját érintő rendelet miatt változni fog a menzákon az étel minősége és ára is. Azért, hogy a gyerekek ne fogyasszanak sok sót és zsiradékot, néhány étel le is kerülhet az étlapról. A Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) szerint, lehet, hogy le kell mondaniuk a gyerekeknek az olyan hagyományos ételekről, mint például a rántott hús, túrógombóc vagy a székelykáposzta.
Fotók: Neményi Márton
Jó hír viszont, hogy a paradicsomleves, a főzelékfélék és a fasírtok, valamint a káposztás tészta is az étlapon maradhat, némi változtatással. Ezután jóval kevesebb só, illetve cukor kerül az ételekbe, és igyekeznek a színezőanyagokat teljesen kihagyni.
Kóstoló
Megkóstoltuk, hogy az új reformkonyha milyen ízeket produkál. Nem tudjuk, önök hogy vannak vele, mi megszoktuk, hogy érezzük a sót, a cukrot az ételben, szeretjük a gulyásban a tésztát és ha sok benne a paprika, ezért nem volt finom számunkra a menü, még úgy sem, hogy megpróbáltuk túltenni magunkat az eleve édes, ráadásul porcukorral nyakon öntött káposztás tészta okozta nosztalgikus érzéseken. Tudjuk, persze, hogy mi vagyunk cukor- és sófüggők (többek közt a nyolcvanas-kilencvenes évek menzája miatt), de nehéz volt elképzelni, hogy valaha is megszokjuk a tésztadarabok közül kikandikáló csírákat. Maradjunk annyiban, hogy jobb, ha most elkezdjük szoktatni a gyereket a fűszer- és cukorszegény ételekre, így talán nem gyűlöli majd a – kétségtelenül egészségesebb – menzát.
Régi reggeli, új reggeli
Ezért azt gondoljuk, hogy tényleg fontos lehet a fokozatos váltás, hiszen ahogy nálunk is, a gyerekeknél is berögződtek már a szokások. Azt is nehéz elképzelni, hogy a kisgyermekek szalámi és zsemle helyett szívesebben fogyasztanak majd például búzacsírát vagy puffasztott búzát, esetleg kölest, de az egészségük érdekében reménykedünk, hogy megszeretik.
Régi káposztás tészta, új káposztás tészta
Csókás István egykori konyhafőnök szerint nagyon nehéz lesz a gyerekeket meggyőzni, hogy fogyasszák el az új szabályozás szerint készült ételeket. Negyvenéves tapasztalata alapján már jól ismeri a gyerekek étkezési szokásait. Azt a konyhafőnök sem vitatja, hogy szükség van a változtatásra, azt azonban igen, hogy nem lehet egyik napról a másikra teljesen megváltoztatni a menüsort, illetve elvonni a sót vagy a cukrot. Csókás István azt mondta, az is nagyon meghatározó, hogy otthon mi kerül az asztalra. Egy biztos, az európai átlagtól jócskán el vagyunk maradva az egészséges táplálkozást tekintve.
Pénztárca
Az MKSZ aggályait fejezte ki a szolgáltatók pénzügyi helyzete miatt és a szülőkre rótt költségek miatt is. Álláspontjuk szerint, hiába kapnak a vállalkozások csaknem dupla fejpénzt a gyerekek után, (68 ezer forint helyett idén egy gyerek után egy évre 102 ezer forint jár) állításuk szerint, az nem jut el hozzájuk, így nehéz teljesíteni az elvárásokat. Tettinger Antal azt mondta, van olyan település, ahol 25 forintból kell elkészíteni a reggelit egy fő számára és mindössze 40 forint jut egy tányér levesre. Az ÁNTSZ egykori tiszti főorvosa szerint ennyi pénzből nem várható el, hogy biztosítsák például a napi 3 deci tejet, illetve a minőségi ételt.
EMMI
Az EMMI viszont nem ezt állítja. Keddi közleményükben az olvasható, a cél az, hogy ugyanazon az áron, de egészségesebb ételeket kapjanak a gyerekek a közétkeztetésben.
Csókás István
A részletszabályokról döntés, jogszabály még nem született. A tárca a szülők elvárásai és anyagi teherbíró képessége, a gyermekek egészsége és a közétkeztetők szempontjait egyformán mérlegelve tesz majd javaslatot a kormánynak, az új táplálkozás-egészségügyi szabályokra vonatkozóan. A tárca nem támogat semmiféle olyan javaslatot, amely a családok terheit jelentősen növelné – áll a közleményben.
