Egy országnak akkor is meg kell őriznie méltóságát, ha nehéz helyzetben van – mondta a kormányfő a fórumon utalva Spanyolországra, amelynek volt miniszterelnökét is méltatta. Mint mondta: a spanyol politikus jelenléte a konferencián több egyszerű látogatásnál, hiszen a kilencvenes években mintának tekintették, ahogy José Maria Aznar egyesítette hazájában a jobboldali erőket. Orbán Viktor arra is emlékeztetett: miközben mások „sumákoltak ebben a kérdésben”, Aznar is ragaszkodott ahhoz, hogy a kereszténység szerepeljen az európai alkotmányban.
Hároméves a kormány
A magyarok sajátos észjárására jellemző, hogy feltalálták a golyóstollat, a presszókávét, a számítógépet – mondta a miniszterelnök, aki szerint az elmúlt három évben kormánya gyakran ért el sikereket, de alkalmanként el is bukott. Voltak ragyogó, váratlanul remek ötletei a kormánynak is, ám voltak olyanok is, amelyekről kiderült, mégsem olyan remekek – tette hozzá. Szerinte azt viszont nem lehet elvitatni kormányától, hogy napfényre húzta az országot a gödörből, amelybe az MSZP lökte. A kormányfő utalva egy felmérésre azt mondta: három év alatt a kormány programja 69 százalékát teljesítette. Miközben hosszan sorolta a számokat, azt is mondta, a számok keveset mondanak, az a nagy kérdés, hogy az intézkedések összeállnak-e egy egésszé.
A legnagyobb meglepetést szerinte az okozta, hogy a kétharmados győzelem után nem azt magyarázták, hogy mást találtak, mint amire számítottak. Igazi újítás volt, hogy a választási programot betették a kormányprogramba és az elmúlt három évben mellőzték az ígéret szót. Vállalásaik vannak, mert a győztesnek nem igaza, hanem feladata van. Orbán tisztában van azzal, hogy a nemzet egészét kell képviselnie. Szerinte a magyarok alapvető változást akarnak, és arra adtak neki felhatalmazást, hogy a kormány új politikai, gazdasági és társadalmi rendszert építsen.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Ők romboltak, mi építünk
A kormányfő szerint a magyar modell megértéséhez hátrébb kell lépni, mert lerombolni egy közösséget ugyanúgy politikai tett, mint felépíteni. A kommunizmus – az ember rossz tulajdonságaira alapozva – kiépítette az irigység kultúráját, a nemzeti kisszerűség politikát. Ez a mentalitás túlélte a rendszerváltást, a kilencvenes éveket. Szerinte ebbe bukott bele a Kádár-rendszer, és 2010-ben a szocialista kormány is, amikor ők belefoghattak a közösségépítésbe. „A kommunisták közösségrombolást végeztek, mi építjük a közösséget. Közösségszétbontás és közösségépítés: ez a két politikai moralitás küzd egymással Magyarországon folyamatosan” – tette hozzá.
Nem kell a birodalom
A magyar kormány a nemzetek Európájának híve, mert ha eltűnnek a nemzetek, egy birodalmi kontinens jön létre – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kormánya modellértékű intézkedései közé sorolta a munkaalapú társadalom bevezetését a jóléti helyett, az igazságos és méltányos tehermegosztás kialakítását, az érdem szerinti előrejutás elvét és az Európa-politikájukat. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: „Mi a nemzetek Európáját akarjuk.” Egy olyan föderációban, amelyben feloldódnak a nemzetek, Magyarországnak nincs helye – folytatta -, „de mi nem elhagyni akarjuk az uniót, hanem részt akarunk venni a vitákban”. A kabinet lezárta az együttműködést az IMF-fel, rendbetette a költségvetést, a piacokról finanszírozza magát. Orbán szerint az nem mondható, hogy a gazdaságunk erős, de talpra állt, és az unió egyik legígéretesebb gazdasága. Emlékeztetett: 2010 júniusában mintegy 1,8 millió adófizető tartott el közel tízmillió embert, ma négymillió adófizető van. (A miniszterelnök később az Inforádió Aréna című műsorának felvételén azt mondta, hosszútávon elképzelhető a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése, de jelenleg nem elég erős Magyarország ehhez. )
A konferencián a volt spanyol kormányfő azt mondta, hogy az Európai Unió legfőbb céljainak a béke és a jólét biztosításának kell lennie, ezeket mindig szem előtt kell tartania. José María Aznar a magyar kormány megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencián közölte: a versenyképesség növelésére, a nagyobb rugalmasság biztosítására és a szabad piacgazdaság védelmére van szükség Európában. Emellett fontos a transzatlanti kapcsolatok ápolása is, de nemcsak az észak-atlanti, hanem a latin-amerikai régióval is. Szerinte Spanyolország képes felülkerekedni a jelenlegi gondjain, ehhez erős, szigorú politikára van szükség.
