Debrecen polgármestere elmondta: a Hajdú-Bét akkori menedzsmentjével többször tárgyaltak arról, hogyan lehetne megmenteni a céget, s tudja, hogy Bajnai a tulajdonos Wallis-cégcsoport vezetőjeként közvetlenül részt vett a libafeldolgozó cég irányításában, mindenről tudott, ami ott történik. Kósa Lajos hazugságnak nevezte azt is, hogy az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására ment volna tönkre a Hajdú-Bét.
A politikus emlékeztetett rá, hogy a 2000-es évek legelején az akkori Orbán-kormány 1,5 milliárd forintos támogatást adott a Hajdú-Bétnek – magyar fejlesztési forrást, mert akkor még nem volt uniós támogatás -, amit Debrecen városa is támogatott 250 millió forinttal. A támogatás átadásakor, 2002 szeptemberében “a Wallis teljes vezérkara ott virított, s nem mondták, hogy most ez teszi őket tönkre”, vagyis “semmi nem igaz abból, amit mondanak”.
„Módszeresen kifosztották” a céget
Kósa Lajos szerint a Hajdú-Bét-ügy lényege, hogy Bajnai Gordon irányításával a Wallis módszeresen kifosztotta a Hajdú-Bétet, amikor már látták, hogy tönkre fog menni, úgy vitték el a libákat, hogy nem fizették ki a gazdáknak. Sőt, csalárd módon olyan hiteleket vetettek fel a libatartókkal, a házukra terhelve, amiről tudták, hogy nem fogják kifizetni, mert ők sem fizetnek a libákért – tette hozzá.
Kósa Lajos rámutatott: amikor elindult a felszámolás, többször csalárd módon hitelezték a saját tulajdonosukat (a rossz helyzetben lévő Hajdú-Bét az erős Wallist), sőt cégszékhelyet változtattak, hogy időt nyerjenek a felszámolásban.
Mindent megcsináltak, amit a joggal való visszaélés, a vagyonkimentés érdekében lehetett, s ami oda vezetett, hogy “több tucat család tönkrement, felakasztották magukat, Bajnai Gordon meg azzal elintézte, hogy nem értettünk hozzá”. Kósa Lajos szerint morálisan nem áll meg Bajnai Gordon védekezése, “a lelkén szárad több tucat család tönkretétele”.
“Ilyen ember, aki ezt megteszi kicsiben, mire számíthatunk (tőle) nagyban?” – tette fel a kérdést Kósa Lajos az M1 Ma reggel című műsorában.
Kósa Lajos ezzel a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség korábbi közleményére reagált, melyben azt írták: Bajnai Gordon a Wallis vezetőjeként közvetlenül nem vett részt a Hajdú-Bét irányításában, üzletpolitikája alakításában: sosem volt a Hajdú-Bét vezetője vagy igazgatósági tagja. Megjegyezték, hogy a volt kormányfő a tulajdonos képviseletében mindent megtett a Hajdú-Bét megmentéséért, sőt maga „”kilincselt” a szaktárcánál annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe jutott libatenyésztő családokat kártalanítsák.
„Túszul ejtették a Hajdú-Bét ügyet”
Nem ez az első fejezete a cég körüli nyilatkozatháborúnak. Selmeczi Gabriella szombati sajtótájékoztatóján azt követelte Bajnai Gordon volt miniszterelnöktől, adjon választ arra, hogy mit tartalmaznak a Karsai József korábbi szocialista országgyűlési képviselő által emlegetett titkos Hajdú-Bét-dossziék. Selmeczi Gabriella azt mondta: Karsai József szerint léteznek titkos Hajdú-Bét-dossziék, amelyekről Bajnai Gordon is tudott, ám a battonyai polgármester nem fedte fel a tíz éve becsődölt baromfifeldolgozóval kapcsolatos akták tartalmát, azt állította, hogy a cég csődjének ügyében elhallgattatták, amikor pedig megpróbált segítséget kérni a libatenyésztőknek a Gyurcsány-kormánytól, megfenyegették.
Az Együtt-PM szövetség szombati közleményében Selmeczi Gabriellának, a Fidesz szóvivőjének kijelentésre úgy reagált: “a Fidesz azért támad a Hajdú-Bét üggyel, mert a trafikmutyi védhetetlen”. Közlésük szerint Bajnai Gordonnak “nincs se titkolni-, se szégyellnivalója a Hajdú-Bét ügyben”. Szerintük a Fidesz „túszul ejtette” a Hajdú-Bét ügyet azért, hogy Bajnai Gordont, az ellenzéki szövetség vezetőjét lejáratva terelje el a figyelmet a “trafikmutyiról”, és ehhez a kormánypárt az egykori cég károsultjait is eszközként használja fel.
A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt, a baromfitermékek előállításában pedig európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére, ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis, amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. A Hajdú-Bét mérlegét 2001-ben ismét sikerült eredményessé tenni. A 2003-ban kialakult, legfőképp a baromfipiac szereplőit sújtó válság azonban különösen súlyosan érintette a vállalatot. A cég nem tudott fizetni a beszállítóknak, és önmaga ellen kért felszámolást.