A többi területen, ahol eddig kötelező volt a vizsgálat, nem szükséges hosszabbítani – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Korábban Budapesten, illetve az agglomerációhoz tartozó 18 településen, a Csongrád megyei Kisteleken, valamint Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében rendeltek el tbc-szűrést. Azt az érvényes szabályozás szerint ott rendelik el a 30 évesek és idősebbek körében, ahol az új megbetegedések száma százezer emberre vetítve meghaladja a 25-öt.
Az új megbetegedések alacsony száma indokolja a hazai kötelező tüdőszűrési rendszer átalakítását, és a területi alapon elrendelt tömeges szűrések helyét jövő évtől a rizikócsoportok célzott vizsgálata veszi át. Így kiemelt figyelmet kapnak a hajléktalanok, a HIV-pozitívak, a büntetés-végrehajtásban dolgozók, az elítéltek és egyes egészségügyi dolgozók. Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy a szűréseknek kulcsszerepük van a betegségmegelőzésben.
Zárt osztály tüdőbetegeknek
Mint arról korábban elsőként beszámoltunk, egy hosszas előkészítés után keresztülvitt jogszabály-módosítás szerint a jövőben kényszergyógykezelésre köteleznék az együttműködést megtagadó, a gyógyszereket nem szedő, kezelésekre nem járó betegeket. Kissné dr. Horváth Ildikó, az egészségügyi államtitkárság főosztályvezetője lapunk kérdésére azt mondta: a tervek szerint a Borsod megyei Edelényben és a budapesti Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben alakítanának ki olyan osztályokat, ahol az érintetteket kötelező bentlakással, az ajtóknál biztonsági őrökkel és 24 órás felügyelettel próbálnák rávenni arra, hogy legalább két hónapot bent töltsenek az adott intézményben.
A kötelező tüdőszűrő-vizsgálat ingyenes, és nem szükséges hozzá beutaló. A vizsgálatról a jegyzőnek kötelessége tájékoztatni a lakosságot, de az érintettek írásos, névre szóló értesítést is kapnak. E nélkül, csak személyi igazolvánnyal is lehet jelentkezni a tüdőszűrő állomásokon. Annak viszont, aki nem az állandó vagy ideiglenes lakhelye szerinti intézetben végeztetné el a vizsgálatot, ezer forint körüli összeget kell fizetnie. Az új rendszerben a hajléktalanellátásban részt vevő szervezeteknek fontos szerepük lesz, hiszen a jelenlegi szabályozás alapján – lakcím híján – nem tudják szűrővizsgálatra behívni az utcán élőket. Noha az ő esetükben gyakran egy másik rizikótényező is jelen van: az alkoholfüggőség. 2011-ben két és fél millió ember szűrésével háromszáz tbc-s beteget találtak.
A célpopulációban nemcsak megtartanák, hanem javítanák is a szűrések arányát – közölte korábban a főosztályvezető, aki utalt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábbi szavaira: 2013 a népegészségügyi mozgósítás éve lesz. Éppen ezért „ez évtől az államtitkárság kiemelten foglalkozik a népegészségügyi megelőzési programokkal, a szűrések – köztük a tüdőszűrés – hatékonyabbá tételével is”. A mostani rendszer tervezett átalakítása például – az egészségügyért felelős államtitkárság szerint – lehetőség arra, hogy az erősen veszélyeztetett csoportban célzott szűrővizsgálatokat végezzenek.
Van nagyobb gond
Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke a tervezett változás mellett korábban azzal érvelt, hogy a tbc jelentősen visszaszorult Magyarországon. A főigazgató-főorvos szerint ma Magyarországon a tbc-nél sokkal nagyobb veszélyt jelent a tüdőrák. Jelenleg folyamatban van a szervezett lakossági szűrővizsgálatok rendszerének megújítása, hogy a méhnyakrák- és a vastagbélrák-megbetegedések száma is csökkenjen. Az ÁNTSZ hangsúlyozza, hogy az értesítés alapján végzett vizsgálatok ingyenesek, kérik, hogy akiket vizsgálatra hívnak, éljenek a betegségmegelőzésnek ezzel az eszközével.
