A kormány 2013. május 15-én döntött a kéményseprés rezsióradíjának 50 százalékos csökkentéséről, amely szerint az egységnyi munkaráfordítás figyelembe vehető legmagasabb összege az eddigi 4000 forint helyett 2013. július elsejétől 2000 forint lehet. Bár a kormány döntése mögött, a „családok terheinek mérséklése” áll, szakmai egyeztetések híján, amit megnyerünk a vámon, azt majd elveszítjük a réven – jósolta a lapnak Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) elnöke.
Szerinte a 2000 forintban megállapított egységdíj csak a kéményseprők bérköltségét fedezi. A szolgáltatás dokumentációs, ügyfélforgalmi, gazdálkodási és technikai feltételét biztosító háttér abból nem lesz fenntartható. Mint mondta: a szolgáltatók bedőlésével és munkahelyek megszűnésével lehet számolni, noha a jogszabályokban előírt feladatokhoz létszámbővítés kellene.
A legsúlyosabb gond már a következő fűtési szezonban kiütközhet. „A lakosság szempontjából már most is jelentős veszélyhelyzet alakulhat ki, mely ténylegesen a fűtési szezonban jelentkezik az által, hogy a folyamatosan hírelt díjcsökkenések hatására a szolgáltatók az ellátási területek nagy részén a lakosság ellenállása miatt az ütemezett szolgáltatást nem tudják megvalósítani” – mondja Vidra Zoltán. Az életveszélyes kémények felderítése pedig prioritást kellene, hogy élvezzen. Főként, hogy rossz kéményekben bővelkedik Magyarország. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint, bár jelenleg csökkenést mutat a szén-monoxid-mérgezések száma, ez a döntés miatt könnyen ismét emelkedni kezdhet.
A szén-monoxid nem válogat
Az egyik leggyakoribb háztartási baleset a szén-monoxid-mérgezés, amelyet legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés okoz, de más oka is lehet. Aki belélegzi, észre sem veszi a gázt, hiszen színtelen, szagtalan és íztelen. Amint bekerül a vérkeringésbe, a vörösvértest oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz kapcsolódik, és miután 250-szer erősebb a kötődési erőssége, oxigénhiányos állapotot idéz elő.
A toxikológus szörnyű halálról beszél. A mérgezés a központi idegrendszert támadja meg. Az illető még a tudatánál van, de már mozgásképtelen. Legfeljebb hányingere lehet, fejfájást érezhet előtte. „A szén-monoxid nagyon alattomos, hiszen nem lehet észrevenni. A beteg ugyan észleli, hogy valami gond van, de addigra már nem tud menekülni. A gáz blokkolja a testét” – mondta korábban lapunknak az Országos Toxikológiai Intézet igazgatója.
A szakemberek arra figyelmeztetnek: fontos, hogy naponta többször szellőztessünk és rendszeresen ellenőriztessük a gázkészülékeket. Szén-monoxid ugyanis akkor képződik, ha a kazán, kályha vagy vízmelegítő hibás, rosszul beállított, nem megfelelő füstelvezetésű és emiatt nem ég el rendesen a tüzelőanyag. Éppen ezért fontos, hogy már a tél kezdete előtt ellenőriztessük a füstelvezető csöveket, engedjük be a kéményseprőket, vagy magunk hívjunk szakembereket, hiszen igen gyakori, hogy kéményhiba okozza a füstmérgezést.
Az elöregedett, elavult, illetve nem rendeltetésszerűen működő kémények a szén-monoxid-mérgezések első számú okai, amihez nagyban hozzájárul, hogy a lakosság egy jó része még most sem egészen együttműködő, ha kéményellenőrzésről van szó. Sokan például félnek beengedni a kéményseprőt, mert attól tartanak, hogy a szakember hibát talál, aminek javítása sokba kerül. A szakértők szerint ma Magyarországon összesen 4,6–5 millió üzemelő és tartalékkémény van, amiből 500 ezer szorul javításra.