Fotó: Gáti András
Szabott ár
Az alig ezer lakosú Vámosújfalun szabott ára van a szociális temetésnek, az önkormányzat ugyanis megállapodott egy temetkezési vállalkozóval, aki 130 ezer forintot számol fel a teljes lebonyolításért. A Tokaj-hegyaljai település a hagyatékból megpróbálja visszaszerezni a kifizetett pénzt, de ez nem mindig sikerül – közölte a Hír24-gyel Felházi József polgármester. A temetési segély 20 ezer forint, de azt azok kapják, akik nehéz körülmények között élnek, ám maguk temettetik el hozzátartozójukat, rokonukat.
Egy másik településen az általunk megkérdezett önkormányzat úgy állapítja meg a temetési segélyt, hogy az elég legyen a sírására és egyéb járulékos költségekre, de például a koporsót és szemfedelet a hozzátartozóknak kell megvásárolniuk.
Nincs rá pénz
Alsóbereckiben évek óta nem volt szociális temetés, de temetési segély sincs – közölte Zuti Lajos polgármester. Nem is lenne rá pénz, ugyanis a helyi önkormányzat gyakran a fizetésekkel is csúszik, mert annyira üres a kassza. A polgármester – aki évekkel ezelőtt azzal hívta fel a bodrogközi falu nehéz helyzetére a figyelmet, hogy Alsóberecki határában kirakta a „Magyarország vége” feliratú táblát – hozzátette: általában annyit tudnak segíteni a rászorulóknak, hogy az önkormányzat emberei elvégzik a sírásást, de jelenleg például erre sincs munkaerő.
Bor a sírásóknak
Egy névtelenséget kérő faluvezető azt mondta, hogy nem túl jó ötlet a rokonok és önkéntes segítők bevonása a temetés lebonyolításába. Náluk ugyanis fordult már elő olyan eset, hogy a gyászoló család 5 liter bort adott a sírásóknak. Amíg a nedű tartott, húszan is voltak a helyszínen, de mire meg kellett fogni az ásó nyelét, már csak ketten maradtak.
Megelőlegezik a temetés költségeit
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön 5-15 ezer forint temetkezési támogatást kaphatnak a hozzájárulók. Közköltséges temetkezésre az utóbbi években nem volt példa – legalábbis nem emlékszik ilyenre Balogh Mihály, országos roma önkormányzati képviselő, a Roma Polgárjogi Mozgalom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. A gyakorlat, mint mondta, az, hogy akinek nincs pénze eltemetni a hozzátartozóját, az önkormányzat megelőlegezi a költséget, amit aztán a szociális segélyből, vagy a munkabérből levon.
Tiszalökön drasztikusan emelkedtek a temetkezés költségei, mondta a roma vezető, 250-300 ezer forintra. Ők úgy segítenek egymáson, hogy a sírhelyet ingyen elkészítik, a támfalakat, az alját kibetonozzák, és csak az anyagköltségre van gondja a hozzátartozónak.
Hazaviszik az urnát a szegények
Nyíregyházán heti rendszerességgel fordul elő, hogy közköltségen temetnek. Szekrényes András, a Szabolcs megyei temetkezési vállalat igazgatója elmondta: csak a múlt heti postával 6 ilyen igény érkezett hozzá. Egy temetés költsége – attól függően, hamvasztásos, vagy koporsós temetésről van szó – 98-120 ezer forint. A jelenlegi rendszerben, ha az elhunytnak volt hagyatéka, az önkormányzatnak joga van, hogy abból a temetés költségeire igényt tartson.
Idén eddig 23 közköltséges temetés volt Nyíregyházán. Húsz éve van erre lehetőség a szabolcsi megyeszékhelyen, ahol valamennyi temetőben kijelöltek erre a célra parcellákat is. A sírhantokon műkő sírjeleket helyeznek el, hogy a hozzátartozók 20-25 év múlva is be tudják azonosítani, hol nyugszanak szeretteik.
A szakma megpróbál lojális lenni a temettetőkkel – mondta Szekrényes András. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a hozzátartozók hazaviszik az urnát, mert arra már nincsen pénzük, hogy a temetőben megváltsák a helyét. Nekik szeretnének segíteni azzal, hogy felkínálják a lehetőséget: ne vigyék haza az urnát, ha nincsen pénzük urnahelyre, mert a temetőben 5 évig ingyen tárolják az urnát egy sírboltban, s a hozzátartozó, amint lehetősége van rá, áthelyezheti azt az általa megváltott helyre. Szekrényes András hozzátette: próbálják megismertetni, de ezt a lehetőséget rendkívül nehéz kommunikálni, mert az emberek szégyellik a szegénységüket.
Fotó: Kummer János
A halott nem személy
A szociális temetkezéssel kapcsolatban a Szabolcs megyei temetkezési vállalat igazgatója elmondta: a szándékkal, hogy csökkenjenek a temetkezés költségei, a szakma egyetért. De hogy a temetkezés költségei ilyen magasak, annak számos oka van: a temetői díjakon kívül a szolgáltatókat különböző adók terhelik, amelyekről érdemes lenne beszélni. Néhány adat: 30 éve, amikor Magyarországon egy évben 140 ezer halott volt, 25 vállalkozás működött. Most évente 130 ezer ember hal meg, a temetkezési szolgáltatásban működik 500 vállalkozás. Ennyi vállalkozást nem tud eltartani az ágazat.
A halottak szállítására alkalmas járművet teherautóból alakítják át, amit utána személygépkocsivá minősítenek, viszont nem igényelhető vissza utána a regisztrációs díj, az áfa, az üzemanyag, a futtatás költségének áfája sem. Ha ez nem így lenne, Szekrényes András szerint 10-15 százalékkal csökkenhetne a halottszállítás költsége. Mint elmondta: 2007 óta folyik levelezés a Pénzügyminisztériummal arról, hogy a halott is személy-e. A válasz: a halott már nem személy, mert halálával minden személyiségi jogát elvesztette. De nyer egy jogot – hangsúlyozta Szekrényes András -, ez pedig, míg világ, a világ, a kegyelethez való jog – amit nem szabad megsérteni.
A temetők fenntartását két forrásból lehet biztosítani: a fenntartó egyház vagy önkormányzat támogatásából, illetve a temetői díjakból. Korábban ez az arány 80:20 százalék volt, mostanra megfordult: 20:80 százalékra.
