Közösség tagja elleni erőszak és rongálás miatt ítélték el csütörtök délelőtt első fokon a Miskolci Törvényszéken azt a kilenc sajóbábonyi vádlottat, akik három és fél éve különböző eszközökkel összetörtek egy autót, annak utasait pedig megtámadták. A férfiakra két és fél év, valamint négy év közötti, fegyházban vagy börtönben letöltendő szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Az ítélet még nem jogerős.
2009 novemberében csaknem polgárháborús helyzet alakult ki a Borsod megyei Sajóbábonyban, miután a Magyar Gárda és a Jobbik lakossági fórumot tartott a településen. A helyi romák fenyegetve érezték magukat, ezért elszabadultak az indulatok. Az akkori események nagy figyelmet kapott epizódja volt, hogy a város egyik pontján „őrséget álló” romák botokkal, kapákkal és egyéb kéziszerszámokkal felszerelkezve megtámadtak egy arra járó kocsit, amit összetörtek, utasait pedig megtámadták.
Fotó: MTI / Vajda János
A csütörtökön kihirdetett ítélet szerint a támadás során hangoztatott magyarellenes mondatok („Meghaltok, magyarok!”) miatt állt meg az ügyészség által megfogalmazott vád: közösség tagja elleni erőszak. A vádlottakat terheli a perköltség, valamint az autóban okozott, 457 ezer forintos kár megfizetése is. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlottak pedig részben enyhítésért, részben felmentésért fellebbeztek.
Nem értik
A Társasági a Szabadjogokért (TASZ) szerint súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik a Miskolci Törvényszék mai ítélete. A jogvédők úgy vélik, nem kérdés, hogy az elkövetők önbíráskodó cselekménye elítélendő, jogellenes, azért büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A TASZ álláspontja szerint azonban a bíróság tévedett, amikor a történteket – az ügyészi váddal egyetértve – közösség tagja elleni erőszakként minősítette, és emiatt súlyosabb büntetéseket szabott ki, mint amelyek a törvényes minősítés esetén jártak volna (mindenképpen aránytalan továbbá, hogy két évig ültek előzetesben a vádlottak).
A TASZ határozott véleménye, hogy cigányellenes csoportok tagjait nem védheti a rasszista cselekményeket szankcionálni hivatott gyűlölet-bűncselekmény tényállás, tehát a bíróságnak a cselekményt másként, enyhébb súlyú bűncselekményként kellett volna minősítenie.
A téves bírósági döntés továbbá azért ad okot aggodalomra, mert ismétlődően azt tapasztaljuk, hogy miközben romákkal szemben egyre több ügyben merül fel a rasszizmus vádja, addig romák elleni rasszista cselekmények esetében, ha egyáltalán indul eljárás, a hatóságok azokat alulminősítik, vagyis nem gyűlölet-bűncselekménynek, hanem enyhébben büntetendő cselekménynek minősítik, és az ügyek döntő többsége nyomozati szakban megakad – tették hozzá.
2011 óta romák védelmében nem indult bírósági eljárás, romák ellen igen
Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogram-vezetője a Hír24-nek elmondta, egy, még nem publikus kutatás szerint 2007–2011 között a bírósági szakaszba jutott gyűlöletbűncselekmények közül 20-ból 4 ügyben volt roma a sértett, 2 esetben pedig romák álltak vádlottként a bíróság elé. A szakember szerint a romaellenes, zsidóellenes és homofób cselekmények arányát tekintve már maga a 20-as szám is elképesztően kevés, a képet pedig tovább árnyalja, hogy a szakember tudomása szerint 2011 óta nem volt olyan ügy, amelyben roma lett volna a sértett és az ügy eljutott volna bírósági szakaszig is.
Jovánovics Eszer úgy tudja, egyetlen esetben folyik nyomozás (a devecseri ügyben, amikor jobbikosok randalíroztak), ellenben csak ő öt olyan ügyről tud, amely már a bíróság előtt van, és amelyben roma a vádlott.
A romák elleni támadásokat rendszeresen alulminősítik, az ügy sokszor már a nyomozati szakaszban megakad, és nem kerül bíróság elé – tette hozzá. Pedig ezek a tényállások épp azért lennének, hogy a kisebbségeket védjék, és nem fordítva. Kérdés, hogy mi lesz ezután. A TASZ a fenti eset kapcsán azt közölte: bízik abban, hogy a fellebbezések folytán a Debreceni Ítélőtábla korrigálni fogja a súlyos jogalkalmazói hibát, és helyesen fogja minősíteni a bűncselekményt.
