Múlt héten nyolc másik állammal együtt Magyarország is csatlakozott a világméretű “Nyílt Kormányzati Együttműködés” (Open Government Partnership, OGP) nevű kezdeményezéshez, a TI mégis elégedetlen. A jogvédő szervezet szerint a kabinet „az OGP kapcsán sem élt a lehetőséggel, hogy valódi lépéseket tegyen a korrupció visszaszorítása, illetve a civilszervezetekkel történő valódi együttműködés kialakítására”, csak egy hangzatos ígéretcsomagot tett le az asztalra.
Süket fülekre talált az a civil javaslat, hogy legyenek nyilvánosak az állami és a helyi önkormányzatok költségvetési adatai, mert az embereknek joguk van tudni, mely társadalmi célokra megy el a közpénz. A kormány annyit vállalt, hogy számszerű és grafikus módon bemutatja a központi költségvetés és módosításainak adatait. „Ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg is működik olyan internetes portál, ahol civil szervezetek hasonló vizualizációkat alkalmaznak a központi költségvetésre vonatkozóan.”
A TI nehezményezi, hogy a kormány úgy erősítené a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználásával kötött szerződések nyilvánosságát, hogy ehhez semmilyen szankciót nem rendel, ráadásul az új Polgári Törvénykönyv végképp megkérdőjelezi a kabinet nyilvánosság iránti elkötelezettségét. „A hatályos Ptk. kivonja az üzleti titok alkalmazási köréből a közpénz felhasználásával összefüggő adatot (81. § (3) bekezdés), azonban az új Ptk.-ra vonatkozó törvényjavaslat nem tartalmaz ilyen rendelkezést.”
A Transparency International Magyarország a magyar kormány akciótervében tett vállalásainak teljesítését egy számláló segítségével fogja nyomon követni és figyelni a kormányzati vállalások végrehajtásának határidejéig eltelt idő eredményességét. Az OGP célja egyébként az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megvalósítása, és a kormányzatok részéről olyan, a korrupció elleni fellépést elősegítő kötelezettségvállalások kezdeményezésének elérése, amelyeket akciótervbe foglalnak.
A kormányoknak a civilszervezetekkel együttműködve, segítségüket és szaktudásukat igénybe véve kellene végrehajtani antikorrupciós programjukat. Az OGP akciótervét a kormány február 25-én fogadta el, bár annak már október 15-én készen kellett volna lennie. Az akcióterv gyakorlatilag a civilszervezetek által adott javaslatok felhígított, ám annál hangzatosabb változata. Voltak ugyan a civilszervezetek és a minisztériumi szakértők közötti munkacsoporti ülések, ám még a civil javaslatok kezelése, elfogadásának „rendje” sem volt nyomon követhető – emlékeztet a TI:
