Képviselői javaslatként – vagyis előzetes társadalmi egyeztetés nélkül – került az Országgyűlés elé az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló új törvényjavaslat. Az előterjesztés beemelné a törvénybe az új Ptk.-ból hiányzó üvegzsebszabályokat, azaz az üzleti titoknak a közpénzek felhasználásával összefüggő korlátozását, de súlytalanná is tenné azokat. A képviselők kimondatnák, hogy a közérdekű adat „megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést”.
Visszaélésszerű adatigénylés?
A törvényjavaslat indokolása szerint az ellenőrző szervek (pl. ÁSZ, KEHI) törvénynél fogva kötelesek ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, ezért „az olyan visszaélésszerű, akár bizonylati szintű adatigénylés, melynek keretében az igénylő általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná, nem teljesíthető”.
Az új előterjesztés azért furcsa, mert a magyar kormány éppen most kötelezte el magát a költségvetési adatok nyilvánosságának erősítése mellett. A Transparency International Magyarország (TI) a magyar kormány vállalásait kétarcúnak nevezte, úgy látja, a kormány nem tett valódi lépéseket a korrupció visszaszorítására. Süket fülekre talált az a civil javaslat, hogy legyenek nyilvánosak az állami és a helyi önkormányzatok költségvetési adatai, mert az embereknek joguk van tudni, mely társadalmi célokra megy el a közpénz.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár egy jobbikos felszólalásra ugyanakkor a parlamentben Thatcher néhai brit miniszterelnököt idézte, mondván:közpénz nincs, csak adófizetői pénz.
LMP: mi ennyire sürgős?
Az átláthatóság „kivételes és sürgős” korlátozásaként értelmezte az LMP a javaslatot. Az ellenzéki párt elfogadhatatlannak tartja az Országgyűlés elé vasárnap benyújtott és kedden már elfogadni tervezett törvényjavaslatot, amely korlátozná a közérdekű adatok megismerése iránti igény mélységét és terjedelmét. Schiffer András feltette a kérdést: vajon „melyik ügyben ennyire sürgős a Fidesznek, hogy titokban mutyizzon? A törvényjavaslat kendőzetlen indokolása az adatkezelő működése veszélyeztetésének és lényegében visszaélésszerűnek minősíti, ha az igénylő túl sok mindent szeretne megismerni. Az LMP ezzel szemben vallja, hogy nem azért működik rosszul a magyar közigazgatás, mert adatigénylők szabotálják a hatékony működést, hiszen a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok átláthatósága nem akadálya, hanem éppen ösztönzője a hatékonyabb működésnek, és biztosíték a kevesebb korrupcióra.”
Az LMP törvényjavaslat-csomagot nyújt be a teljes nyilvánosságért, azt akarja elérni, hogy a jövőben valamennyi közbeszerzési, koncessziós vagy éppen állami földpályázaton csak úgy lehessen érvényesen eredményt hirdetni, hogy az eredményhirdetéssel egyidejűleg közzé kell tenni a teljes pályázati dokumentációt, azaz a nyertes és vesztes pályázatok szövegét, valamint azok részletes értékelését. Az LMP valamennyi közvagyonnal összefüggő pályázat nyilvánosságát biztosítani fogja, és az átláthatóság elé emelt valamennyi fideszes akadályt le fogja bontani a 2014-es választást követően annak érdekében, hogy kevesebb korrupció legyen az Orbán utáni Magyarországon.
