A lap szerint többször is botrányosnak titulálta Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. egyetlen hektár földet sem kapott a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NSA). A Fidesz parlamenti képviselője szerint a Fejér megyei cég története az állatorvosi ló esetét idézi: mindent felvonultat, ami azt igazolja, hogy az NFA pályáztatási rendszere alkalmatlan az állami földhaszonbérletek jogszerű és értelmes újraosztására.
Kishantoson – az egykori mezőfalvi állami gazdaság területéből kihasított 453 hektáros szántóföldön – 1992-ben indult meg a biogazdálkodás. A változó jogszabályok miatt hol alapítványi fenntartásban, hol közhasznú társaságként, az utóbbi években már nonprofit kft. formájában működött az ökológiai mintagazdaság, ahol számos külföldi delegáció járt már, és hosszú időn át az agrártárca is büszkén ajánlotta őket a szakmai vendégek figyelmébe. A helyzet megváltozott, miután Ángyán József (aki a projekt egyik főbb szakmai támogatója) kegyvesztett lett kormányoldalon – állítják a kishantosiak.
Földnélküli mintagazdaság
A nonprofit kft. földhaszonbérleti szerződése október 31-én jár le, ám az NFA már tavaly ősszel pályázatot írt ki a 453 hektárra. A területet tíz részre bontották, így a kishantosi cégnek tíz pályázatot kellett benyújtania ahhoz, hogy megtarthassa a korábban általa használt összes birtoktestet. Ángyán József azt mondta, a jelenlegi kormány által kidolgozott NFA-törvény és a nemzeti vidékstratégia szerint is elképzelhetetlen, hogy lehetett alkalmasabb pályázó. Volt. Az NFA egyetlen hektárt sem adott, a tíz tábla megművelésének jogát tíz különböző pályázó nyerte el, egyikük a mezőfalvi polgármester.
Az NFA elnöke azt mondta: a pályáztatás jogszerűségéhez nem férhet kétség, a nonprofit kft. nem olyan színvonalú pályázatokat nyújtott be, amelyekkel meggyőzte volna a bírálókat. A kishantosi cég nem szolgált rá a földalapkezelő bizalmára, hiszen korábban több tízmillió forintos bérletidíj-hátralékot halmozott föl és az NFA 2010-ben kezdeményezhette volna a kft. felszámolását, mégis engedélyezte a kishantosiaknak a tartozás részletekben történő törlesztését. Egyúttal időt adtak a kft.-nek arra, hogy felkészülhessen a bérleti szerződés lejárta utáni időszakra – tette hozzá.
Ács Sándorné, a kft. agrár- és környezetvédelmi mérnöki diplomával rendelkező ügyvezetője elszántnak tűnik. Közölte, az összes létező hazai és nemzetközi jogi fórumon harcolni fog a 453 hektár visszaszerzéséért. „Nem magamért küzdök, hiszen nyakamon a nyugdíj, hanem azért, hogy egy nemzeti értéket ne lehessen csak úgy kidobni az ablakon. A történtek megviseltek ugyan, de nem adom fel. Az igazság a mi oldalunkon van” – tette hozzá.
Amitől Orbán is kiakadt
Korábban Ángyán professzort Orbán Viktor „kútmérgezőnek, illetve a saját fészkébe piszkító alaknak” nevezte abban a szóváltásban, amely a kormánypártok kihelyezett gyulai frakcióülésének másnapján pattant ki kettejük között a földtörvény tárgyalásakor – írta akkor az Origo. A miniszterelnök a földbe döngölte korábbi vidékfejlesztési államtitkárát, aki egy többek által is „búcsúbeszéd hangulatúként” leírt felszólalásban a fejére olvasta a teremben lévőknek, hogy mennyire eltávolodtak a kormánypártok attól, amit eredetileg, 2010-ben terveztek végrehajtani az ágazatban.
Orbán Viktor a beszámolók szerint azt mondta Ángyánnak: nehogy azt higgye, hogy megteszik neki azt a szívességet, hogy mártírt csinálnak belőle, és kizárják a képviselőcsoportból. Azt, hogy a történtek után tagja tud-e maradni a közösségnek, a miniszterelnök szerint Ángyánnak magának kell eldöntenie. Vagyis ezúttal nem szólította fel direkt módon, mint decemberben, hogy távozzon a frakcióból, de utalt rá, hogy ha akarja, tegye meg.
Orbán felülírta a programot, amivel vidéken nyert
Ángyán József tavaly januárban mondott le államtitkári posztjáról, mert a Fidesz földtörvényét elhibázottnak tartja, amely oligarchák kezébe juttatja a magyar földet. Tavaly áprilisban az FN24-nek adott interjúban arra kérte Orbán Viktort, térjenek vissza oda, ahonnét indultak: a néppárti politikához. „Segítsük földdel és minden egyéb lehetséges eszközzel a vidéki közösségeket, a helyi gazdacsaládokat és a fiatalokat. És tényleg tartsuk távol a gazdasági érdekcsoportokat a döntéshozataltól. Ha elszánja magát, engem Gödöllőn megtalál. Ebből a harcból én sem akarok kimaradni. Ha erre hív, jövök. Életem vége felé közeledve még egy ilyen kalandba, azt hiszem, belevágnék” – üzente a miniszterelnöknek.
Korábban a Vidékfejlesztési Minisztérium azt állította: Ángyán József nyitott kapukat dönget, amikor a helyi közösségek érdekeinek védelme érdekében földbizottságok létrehozását javasolja, hiszen erre egyértelműen utal a törvényjavaslat szövege, csakúgy, mint a fiatal gazdálkodók előnyben részesítésére a földszerzésben. Ezzel szemben Ángyán úgy vélte: hét oligarcháé lesz a magyar mezőgazdaság. Szerinte minden egyes régió mezőgazdaságának meglesz a maga ura, azaz nagytőkések kezébe kerül a vidék. A volt államtitkár neveket nem említett, de úgy vélte: a Fidesz-frakció – amelynek még ő is tagja – azzal, hogy az alaptörvénybe foglalta a Magyarországon korábban ismeretlen integrációs modellt – felülírta azt a néppárti agrárprogramot, amelynek a vidéki voksokat köszönhette.
A nagy földbiznisz
Tavaly év végén Ángyán az integráció „alaptörvényesítése” ellen szavazott, emiatt 250 ezer forintos büntetést szabott ki rá a Fidesz-frakció vezetése, ami Ángyán szerint sértette az Alaptörvényt. A képviselő nyílt levelében azoknak a gazdaszervezeteknek köszönte meg a segítséget, amelyek összegyűjtötték a pénzt helyette. “Az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” fogalma alaptörvénybe illesztésének hátterében – amint azt a belső körökből származó információk alapján némiképp sikerült összerakni – a potenciális nagytőkés integrátorok „kívánsága” és a velük való előzetes megállapodás állhatott – írta.
A fideszes parlamenti képviselő többször is nehezményezte, hogy több ezer hektáros birtokok jöhetnek létre, az állam pedig pályáztatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával annak adhatja a földet, akinek akarja. Ángyán József korábban lapunknak pontosan elmagyarázta, miért hatalmas üzlet a föld. Mint mondta: az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot – ez hektáronként háromszáz euró, vagyis úgy százezer forint. „Ezzel szemben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen hektáronként huszonötezer. A különbség hetvenötezer. Vagyis ha szerzel száz hektárt, az évi hét és félmillió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem beszéltünk.”
